Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
64 534. szám. tanácselnököt a rangban legidősebb közigazgatási biró helyettesíti. Az ügyvezetést azonban, czólszerűen csak a curiai tanácselnökre lehet bizni; mert a bíróság székhelye előreláthatólag a Curía épülete lévén, az ügyek iktatása és kiosztása s a határozatok leíratása és kiadása s általában az ügykezelés e helyen történik meg. A Curia elnökétől teljesen függetleníteni kellett e bíróságot, mert ez már nem kiegészítő része a kir. Curiának, hanem önálló bíróság, így tehát az ügykezelést is csak ennek valamelyik tagja intézheti. Minthogy csak czélszerűségi ok irányadó a tekintetben, hogy a curiai tanácselnök kezébe tétessék le ez a jog: e rendelkezésben senki sem ismerheti fel a közigazgatási bíróság köréből választott tanácselnök háttérbe szorítását. Különben is a javaslat rendszerében, mely szerint minden lényegesebb ügykezelési kérdést is sorshúzás dönt el: az ügyvezetésnek igen csekély az önálló jelentősége. Az ügyvezetéssel a curiai tanácselnök lévén megbízandó: a dolog természetéből következik, hogy ezt akadályoztatása esetében a rangban idősebb curiai biró helyettesíti. A 12. §. 8. és 9. bekezdései az ügyek iktatásáról és kiosztásáról tartalmaznak oly rendelkezéseket, a melyek e téren az illetéktelen beavatkozást, esetleg részrehajló intézkedést kizárják. Az ügyek beérkezésük sorrendje szerint iktatandók. Ha azonban egyidejűleg több ügy érkezik az iktatóba: ezek sorrendje sorshúzás utján állapittatik meg. Ez azért látszik szükségesnek, mert a beérkezett ügyek az iktatás sorrendje szerint váltakozva oszolván meg a 'két tanács közt, ha az iktatóra vagy másra bízatnék az egy napon érkezett ügyek sorrendjének megállapítása: ez önkényesen határozhatná meg azt, esetleg az illető fél kívánságára, hogy melyik ügy melyik tanácshoz jusson. így tehát a sors dönt a felett, hogy a beiktatott ügyek közül melyik jut az egyik, melyik a másik tanácshoz. Ezután következik az előadó kijelölése. Hogy ez se történhessék meg önkényesen: a javaslat szerint ez is sorshúzás utján állapittatik meg. A kisorsolás módozatait az ügykezelési szabályok állapítják meg. IV. A IS. §. önként folyik abból, hogy a 11. §. szerint alakított bíróság, habár a Curia és a közigazgatási bíróság választott tagjaiból áll, mégis mindegyik bíróságtól egészen független, önálló hatáskörrel ós önálló törvényes alappal bír. E bíróságot tehát külön pecséttel kell ellátni, a melynek körirata a bíróság megnevezését tünteti fel. Egyszersmind külön esküt is kell tenni e bíróság tagjainak. A bíróság pecsétjéről ós annak köriratáról a §. 1. bekezdése rendelkezik, a leteendő eskü szövegét a 2. bekezdés határozza meg. Az utóbbi lényegileg megegyezik a képviselőház által alakított összeférhetlenségi bizottság tagjai által leteendő esküvel. Minthogy e bizottság s a képviselőválasztások tárgyában itélő bíróság működése, az alkotmányhoz való viszonyát tekintve, lényegében megegyezik: az esküminta is leghelyesebben azonos szöveggel állapítandó meg. A 3. bekezdés összefügg azzal, hogy a bíróságnak az év végén kisorsolt tagjai ujra megválaszthatok. Ezekre való tekintettel czélszerűnek látszik kimondani, hogy az esküt csak annak kell megismételnie, a ki bizonyos ideig már megszűnt a bíróság tagja lenni s ezután ujra megválasztatik; a miből önként következik, hogy az év végén kisorsolt biró, a kit a következő év elején ismét megválasztanak: ez alkalommal nem tesz esküt. A bíróság szókhelyéül a törvényben azt kellett kijelenteni, hogy ez Budapest. Annak közelebbi megjelölése, hogy a Curia épületében vagy esetleg máshol tartsa-e üléseit ez a bíróság, a rendeletileg megállapítandó ügyvitel körébe tartozik.
