Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 65 V. A 14. §. a törvény rég érzett hiányát lesz hivatva pótolni. A Curia két tanácsa elvi kérdésekben ma nem órintkezhetik egymással s annál kevésbé hozhat mind a két tanácsra nézve irányadó határozatokat. E visszás helyzetből köztudomásúlag az következett be, hogy a két tanács judicaturájában éles, majdnem áthidalhatatlan ellentétek fejlődtek ki s hogy ennélfogva a választási ügyekben való biráskodás bizonytalanná vált. A 14. §. lehetővé teszi a két tanács egyöntetű eljárását, midőn elrendeli, hogy a mennyiben vitás elvi kérdések merülnek fel: ezek a két tanács összes tagjaiból álló együttes ülésben döntessenek el Az együttes ülésen a két tanács elnökei felváltva elnökölnek; minthogy azonban e szabály alkalmazásával még nem lehetne megállapítani azt, hogy ki elnököljön az első együttes ülésen: e kérdést a javaslat úgy oldotta meg, hogy ez ülés elnöke a két tanácselnök közül sorshúzás utján jelöltetik ki. Minthogy az elnökkel együtt összesen 16 tagja van a biróságnak: az ügyviteli szabályokban lesz meghatározandó, hogy mily módon történjék a döntés az esetben, ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg. Együttes ülésnek két esetben van helye; ugyanis: a) ha valamely ügy elintézése alkalmával merül fel vitás elvi kérdés; b) ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatok keletkeznek. Az előbbi esetben már az illető ügy elintézése előtt megtörténhetik az együttes ülés összehivása. Ez nem azt jelenti, hogy az együttes ülés esetleg magát az ügyet elbírálja, hanem csak azzal a jelentőséggel bir, hogy a mennyiben az ügy érdemleges elbirálása nélkül lehet az azzal összefüggő s a tanácsban vitássá vált elvi kérdést előlegesen eldönteni : e döntést az együttes ülés hozhassa meg. Szükséges, hogy ez megtörténhessék, mert épp az ily előleges elvi határozatok veszik elejét annak, hogy a két tanács közt elvi ellentétek fejlődhessenek ki. Nehogy azonban ily czóíból minden komoly ok nélkül hivassék össze az együttes ülés: az a) pont alatti esetet illetőleg megkívánja a javaslat, hogy vagy maga a tanácselnök, vagy a tanács többsége kivánja az együttes ülés egybehivasát. Az együttes üléseknek az ügy elintézését megelőzően hozott elvi határozatai mellett is megtörténhetik azonban, hogy bizonyos kérdésekben, a melyeket egyik tanáes se bocsátott az együttes ülés döntése alá, elvi ellentétek fejlődnek ki a két ^anács megállapításai közt. Ily esetekre való tekintettel tehát azt rendeli a (.avaslat, hogy az együttes ülést bármelyik tanácselnök egybehívhatja, ha ellentétes elvi határozatokról nyer tudomást. Az együttes ülés elvi határozatainak joghatálya tekintetében a javaslat ugyanazt rendeli, a mit a polgári ügyekben hozott döntvényekről az 1881 :LIX. törvényczikk 4. §-a, hogy t. i. az ügyek elintézésénél irányadók. A jogbiztonság érdekében azonban azt is szükséges volt kimondani, hogy a döntvény ugyanazon országgyűlés tartama alatt nem változtatható meg. A 14. §. utolsó bekezdése a dolog természetéből folyik; mert a tanácskozás és szavazás rendjének s a döntvény hitelesítés és kihirdetés módjának szabályozása nem a törvénybe, hanem az ügyviteli szabályokba való. VI. A törvény 19. §-a szerint a választási bíráskodásra vonatkozó ügjaendet az igazságügyminister állapítja meg. Ennek így kellett történni addig, míg a választási bíráskodást a Curia, mint ilyen, gyakorolta. A javaslat szerint azonban a biráskodás önállósittatván a kir. Curiától, minthogy a bíróság tagjai közé a közigazgatási bíróság bírái is bevonattak: ebből önként következik, hogy az ekként alakítandó vegyes bíróság ügyrendjét az igazságügyministernek és a belügyministernek egyetértőleg kell megállapítaniuk. Ezt világosan kimondja a törvény 19. §-a helyébe lépő 15. §. Képvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 9