Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

60 534. szám. azt hozza magával, hogy előbb arról történjék rendelkezés, hogy mely esetekben végződik be a bíróság előtt az eljárás oly módon, hogy azt^követőleg még a képviselőház is eljárhat. E logikai rendnek felel meg a javaslat 9. §-a. A javaslat a 9. §. első két bekezdésének eseteiben uj kérvény beadását, a harmadik bekezdés eseteiben pedig a már beadott kérvényre való hivatkozással az eljárás folytatásának kérését engedi meg. A törvény szerint ez utóbbi esetekben is csak uj kérvényt lehetett beadni. A javaslat ezzel szemben a következőleg különböztet az esetek között: Ha a biróság a kérvényt alaki kellékek hiánya miatt végleg visszautasította : világos, hogy az eljárás erre a kérvényre többé nem alapitható; de nem alapitható a további eljárás az első kérvényre akkor sem, ha a biróság az eljárást a kérvényezőknek az első tárgyalásról való elmaradása folytán utasította vissza (törv. 75. §.), vagy pedig a felek meg nem jelenése (törv. 54. §. e) vagy a kórvény visszavonása (törv. 54. §. f) alapján az eljárásnak oly stádiumában szüntette meg, midőn még a kérvény kellékei, vagyis a kérvénynek a további eljárásra való alkalmas volta tárgyában nem határozhatott (törv. 66. §.). Mindezekben az esetekben alakilag uj, bár érdemben a régi kérvényre támaszkodó kórvény beadásának van helye. Nem lehet ugyanis az eljárás folytatását kivánó választóktól azt követelni, hogy kórelmüket egy — esetleg a szükséges kellékek hiányából elutasitható — hibás kérvényre alapítsák. A törvény szerint az uj kérvényt a korábbi kérvényben megjelölt érvénytelenségi okokra kell alapítani. A javaslat ezt kiegészítette azzal, hogy a korábbi kérvényben felhozott érvénytelenségi tényektől sem lehet eltérni. Ennek világos kimondását a félreértések megelőzése teszi szükségessé. Olyan esetekben azonban, midőn a kérvény kellékei szempontjából már tárgyalásra alkalmasnak fogadtatott el s a bíróság az után szünteti meg az eljárást a felek meg nem jelenése vagy a kórvény visszavonása alapján, valamint akkor is, ha a biróság az eljárást a kimerült költségfedezet pótlásának elmulasztása okából szüntette meg (jav. 22. §.): a beadott kérvény már biztos alapot szolgáltat a további eljárásra. Ehhez képest a §. 3. bekezdése szerint mindezekben az esetekben a kérdéses 15 nap alatt egyszerű folyamodással és hivatkozással a beadott kérvényre, lehet az eljárás folytatását kérni. Ezt az egyszerűsítést az indokolja, hogy midőn a kérvény már eljárás tárgyává tétetett, felesleges volna azt újra lemásolni és uj kérvény gyanánt beadni, a kérvény kellékeinek vizsgálatát s az e tekintetben emelhető kifogások feletti tárgyalást pedig megismételni. A czélnak épugy megfelel az, ha más 10 választó, a költségbiztositék letétele mellett, egyszerűen csak kéri az eljárás folytatását atfcól a ponttól kezdve, a hol az a megszüntetéskor félbeszakadt. A 9. §. 4. bekezdése azokat az eseteket jelöli meg, a melyekben sem uj kérvénynek, sem az eljárás folytatása iránti kérelemnek nincs helye (törv. 11. §. 2. bek.). A §. utolsó bekezdése pedig kimondja, hogy a képviselőház a választást a törv. 3. §. 1. p.-ban meghatározott okokból oly tény alapján is eljárás tárgyává teheti, mely a kórvényben már fel volt hozva. Ezt akarta kimondani a törvény 11. §-ának első tételéből fentidézett rendelkezés is, a mi azonban abból nem tűnt ki világosan. E rendelkezés pedig azért szükséges, mert megtörténhetik, hogy a törv. 3. §. 1. p.-ban meghatározott érvénytelenségi ok a képviselőt illetőleg tényleg fenforog s a kérvényezők azt fel is hozták, a biróság azonban azt még sem tehette ítélete tárgyává, mert a kérvény valamely okból visszautasítandó vagy pedig az eljárás megszüntetendő volt.