Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 61 III. A 10. §. első bekezdése lényegesen eltér a törvény 13. §-átói. A törvény szerint oly esetben, midőn valamely választás kérvénynyel, egyszersmind pedig a képviselőház előtt panaszszal vagy kifogással meg van támadva : a képviselőház mindaddig függőben tartja az eljárást, a mig a biróság a kérdést végleg el nem intézte. A képviselőház eljárásának ilyen megkötése azonban teljesen indokolatlan azokban az esetekben, a melyek vagy csak a biróság vagy csupán a képviselőház hatáskörébe tartoznak. Ily esetekben ugyanis nem jöhet létre olyan összeütközés az egyidejűleg inditott két eljárás közt, a mely visszás eredményekre s ugyanegy választás tárgyában két ellentétes határozat hozatalára vezethetne. Látszólag ilyenek például az izgatás (törv. 3. §. 7. ós 8. pontjai) esetei, a melyek mint absolut érvénytelenségi okok a biróság, mint relativ érvénytelenségi okok a házszabály 71. §-a szerint a képviselőház hatáskörébe van utalva. Ámde a tényállást még ez esetekben is élesen megkülönbözteti egymástól a cselekvő alanyok közötti különbség és pedig annál inkább, mert a törv. 3. §. 7. ós 8. pontjai szerint a képviselő csak részesség esetében (törv. 6. §.) felelős a más által véghez vitt izgatásért, ellenben az az eset, ha az ily cselekménybe megelőzőleg ós kifejezetten beleegyezett, reá nézve már nem érvénytelenségi ok. Ha tehát az eljárás egyfelől a miatt folyik, hogy izgatott-e maga a képviselő, vagy felbujtója, illetőleg segéde . volt-e az izgatónak, másfelől pedig a miatt, hogy mások a képviselő felelősségre vonhatása nélkül izgatták oly módon a választókat, hogy ez a választás eredményére döntő befolyást gyakorolt: e két külön eljárás minden körülmények közt más-más tényállást fog eredményezni. Nincs tehát ok arra, hogy az egyik eljárás meginditása miatt a másik ennek befejezéséig függőben tartassák. A parallel folyó két eljárás mellett csak az történhetik meg, hogy a menynyiben az egyik eljárás a másiknak folyamatban léte alatt a választás érvónytelenitéséhez vezetett: az önként maga után vonja a még folyamatban levőnek megszüntetését. Kívánatos, hogy ez mielőbb megtörténjék, ha erre ok forog fenn. Minthogy pedig a képviselőház eljárása esetleg hamarabb véget ér: ez a lehetőség is eléggé indokolja, hogy az a biróság által inditott eljárás miatt függőben ne tartassék. Csupán egy érvénytelenségi ok van, melynek elbírálása a képviselőház ós a biróság hatáskörébe egyaránt tartozik. Ez a választhatóság hiánya, melyről a törv. 3. §. 1. p. szól. Ez esetben tehát helytelen volna az, ha az eljárás egyidejűleg mindkét fórum előtt folyamatba tétetnék: és igy e kivétel tekintetében kimondja a 10. §., hogy a mennyiben ez alapon a biróság előtt megindittatott az eljárás: ennek befejezésóig a képviselőház saját eljárását felfüggeszti. A 10. §. első bekezdése a szövegezés tekintetében is eltér a törvénytől. Ennek következő tétele ugyanis: »és azon választásra nézve a képviselőház is. . . eljárást rendelt el« — nem felel meg a házszabályoknak, melyekben nincs oly rendelkezés, mely szerint a képviselőház bármely választás tárgyában eljárást rendelne el. E helyett tehát a házszabályokkal megegyezően e szavak vétettek fel a javaslatba: »s ugyané választás ellen a képviselőház előtt panasz vagy kifogás emeltetett«. A biróság alakítása és ügyritele. Döntvény-alkotás joga. (11-15. §§.) I. A 2. §. szerint a kir. Curia ós a kir. közigazgatási biróság tagjai Borából választott biróság alakitásának módját, két tanácsba való beosztását,