Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. "fi&KH&ft 53 vagy a szavazásra kitűzött két j'elöltre szavazüSbk^_jagy az ellenjelölt nélkül maradt jelölt képviselőnek nyilváníttatott. Világos a javaslat idézett rendelkezéséből az is, hogv ily esetben a választás eredményének megbirálásánál az első szavazás előtt vagy alatt elkövetett mindama visszaélések figyelembe veendők, a melyek a törv. 3. §. 2., 3., 7—9. és a jelen jav. 3. §. a)—c) pontjai szerint a választás érvénytelenségét vonják maguk után abban az esetben, ha csak egy szavazás történt. Az absolut érvénytelenségi okok tekintetében ez a rendelkezés teljesen elég is volna, mert ha az uj határnapon megválasztott, illetőleg kikiáltott képviselő az első szavazás előtt a most felsorolt cselekmények valamelyikét elkövette: ez feltétlenül maga után vonja a választás eredményének érvénytelenségét. Ha a meg nem választott másik jelölt követte el az első választás előtt a kérdéses cselekmények valamelyikét, ez a cselekmény már nem esik a most felsorolt pontok alá, mert a jelöltből csak megválasztása után lesz képviselő és igy az általa, mint jelölt által elkövetett visszaélések a jav. 4. §. a)—e) pontjai alá esnek. Ha tehát a megválasztott képviselő nem követte el a fentebb emiitett pontok alá eső cselekmények valamelyikét az első szavazás előtt: akkor a választás csak a jav. 4. §. a)—e) pontjai alapján érvényteleníthető. E pontokra vonatkozólag azonban már külön rendelkezést kell törvénybe iktatni, mert relatív érvénytelenségi okokról lévén szó, ez esetben a szavazatok le- és hozzászámitása az ujabb szavazásra bocsátott mind a két jelöltre kiható jelentőséggel bir. Az itt felmerülhető lehetőségekkel szemben két megoldás kinálkozik. Az egyik az, hogy az első szavazással összefüggő érvénytelenségi okok az ujabb szavazás alá bocsátott mindkét jelöltre nézve figyelembe veendők, a másik az, hogy csak a képviselő személyével összefüggő ily okok alapján érvénytelenithető a választás. A javaslat ez utóbbi megoldáshoz csattlakozott, de ezt egy, a fennálló törvényből átvett korlátozással látta el. A javaslat elvi álláspontját a következő szabályokba foglalta: »A választás érvénytelen akkor is, ha . . , a jelen törvény 4. §-ának a) b) és c) pontjai esetében bebízonyittatik, hogy az ujabb szavazás alá bocsátott jelöltek közül az, a ki képviselővé választatott, az érvényes szavazatoknak az ujabb szavazásra bocsátáshoz szükséges aránylagos többséget el nem nyerte stó.« (következik a szabály kivételes korlátozása). E szabály alkalmazhatásának első feltétele az előadottakból kitetszőleg az, hogy a választás a képviselővé megválasztott egyén érdemetlensége folytán érvénytelennek nyilvánitható ne legyen. E feltétel fenforgása mellett a következő lehetőségek állhatnak elő. Megtörténhetik, hogy a képviselővé megválasztott jelölt az első szavazás alkalmával nem nyerte el az érvényes szavazatoknak azt a többségét, a mely szükséges lett volna ahhoz, hogy ujabb szavazásra bocsáttassók. Ez esetben minden kétségen felül áll, hogy a második szavazás eredményeként jelentkező választás érvénytelen; rneft hiszen ha az a jelölt, a ki ujabb szavazás alá bocsáttatván, képviselővé megválasztatott, az emiitett okból ujabb szavazásra bocsátható nem is lett volna: ugy reá vonatkozólag a második szavazás éppen olyan jelentőségű, mint mikor a választók a törvény szerint nem jelölhető egyénre adták le szavazataikat. A másik lehetőség az, hogy a megválasztott képviselő helyesen bocsáttatott ujabb szavazásra, mert az első szavazásnál annyi érvényes szavazatot kapott, a mennyi ehhez szükséges volt, ellenben az ujabb szavazásra bocsátott másik jelöltről tűnik ki, hogy az első szavazásnál az ujabb szavazásra bocsátáshoz szükséges szavazatok aránylagos többségét nem nyerte el. Mi történjék ebben az esetben? Várjon elég ok-e ez arra, hogy érvénytelennek mondassák ki annak megválasztása, a ki helyesen bocsáttatott ujabb szavazásra s a ki ez alkalommal az érvényes szavazatok általános többségét elnyerte?