Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

52 534. szám. c) Alapválasztás és pótválaszfás. • (6- §•) A javaslat 6. §-a uj rendelkezéssel egészíti ki a törvényt. A fennálló törvény nem szól arról az esetről, mikor a választás egy szavazással nem végződik be a miatt, mert egyik jelölt sem nyerte el a szavazatok általános többségét. A kérdés az, vájjon ily esetben a második szavazás eredményének elbírálásánál, midőn a választás kérvénynyel támadtatott, figyelembe veendők-e az első szavazás alkalmából elkövetett visszaélések. A fennálló törvény szerint ez legalább is kétséges ós ezért a javaslat erről az esetről világosan rendelkezik. Az uj rendelkezés az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ához csatlakozik és pedig e §-nak a jelen javaslat 57. §-a szerint módosított rendelkezéseihez. Ezek értelmében oly esetben, mikor az első szavazás eredményre nem vezetett, ezt követőleg vagy uj szavazásnak, vagy uj választásnak van helye. Az uj választás azt jelenti, hogy ez esetben bárki felléphet képviselő gyanánt. A javaslat 57. §-a szerint uj választás akkor rendelendő el, ha az ujabb szavazásra bocsátott két jelölt egyike az uj határnap elérkezése előtt meghalt, vagy ha nem állapitható meg, hogy több jelölt közül melyik két jelölt nyerte el az aránylagos többséget (pl. A. kapott 300, B. 200, 0. 200 szavazatot). Ellenben uj szavazásnak van helye: a) ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik jelölt sem nyerte el; b) ha két jelölt volt s azok egyenlő számú szavazatot nyertek. Az előbbi esetben a legtöbb szavazatot nyert két jelölt, az utóbbiban az egyenlő szavazatot nyert jelöltek bocsátandók uj szavazásra. Abban a specziáhs esetben pedig, ha az ujabb szavazás előtt a jelöltek valamelyike visszalép: az ellenjelölt nélkül maradt jelölt az uj határnap elérkeztekor országgyűlési képviselőnek nyilvánítandó. Kitűnik ezekből a rendelkezésekből, hogy midőn az első szavazást uj választás követi: ez a választási actus, a melyen bárki fölléphet képviselőjelöltül, egészen elszakad az első választástól és igy érvényessége szempontjából is egészen önállóan ítélendő meg. Ez esetben tehát nem lehet visszatérni az alap választás alkalmából történtekre. Ha azonban az első szavazásnál is jelöltek gyanánt szerepelt egyénekre ujabb szavazás történik, vagy ha ezek közül az egyik fél visszalépése folytán ellenjelölt nélkül maradt jelölt megválasztott képviselőnek nyilvánittatik: ez esetekben a két szavazás szervesen összefüggő egy választási actus gyanánt jelentkezik. Ennek végeredménye ugyanis attól függ, hogy az első szavazás eredményeként kiket kellett második szavazásra bocsátani, illetőleg ha közülük az egyik visszalépett, megválasztott képviselőnek nyilvánitani. Ennélfogva nem lehet közömbös, vájjon az illető jelöltek törvényszerű módon vagy visszaélések folytán bocsáttattak-e ujabb szavazás alá. Ez egységes választás keretében előfordult első szavazás előtt ós alatt elkövetett választási visszaélésekre vonatkozik a javaslat 6. §-a. E §. szerint: »A választás érvénytelen és annak megállapítása kérvény utján kérhető akkor is, ha az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 3., 7-9., 15.—24. és 26. pontjaiban, valamint a jelen törvény 3. és 4. §-ában meghatározott cselekmények valamelyike az első szavazás alkalmából követtetett el.« Ez világosan kifejezi azt, hogy itt azokról az esetekről van szó, mikor az első szavazás után ujabb szavazás rendeltetett el, mert hiszen e nélkül első szavazás nem képzelhető s az ujabb szavazásra kitűzött határnapon