Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 47 tatiója alapján a nélkül, hogy a választás törvényes rendje vagy az egyes választók szavazatának a választási törvények szerinti érvényessége ellen bármily kifogás volna tehető. E szerint megtörténhetnék az, hogy a kérvényezők csak a 4. §. a) pontja alapján kérik bizonyos számú választó szavazatának órvónytelenitését s e mellett, egyszerű hivatkozással az 5. §. a) pontjára, kérnék a törvényes eredmény megállapitását. A biróság a fent kiemelt korlátok között kénytelen volna helyt adni e kérelemnek ós igy kénytelen volna az 5. §-t alkalmazni a nélkül, hogy az ennek tárgyául szolgáló közjogi érvénytelenségi ok panasz tárgyává tétetett. Ezt a lehetőséget azonban a törvénynek ki kell zárni. Egy másik eset az lehet, hogy fenforog ugyan az 5. §. a) pontja alá eső érvénytelenségi ok, mert a választási elnök tényleg törvényellenesen hirdette ki az eredményt, de ez a választás mégis érvényben maradna. Ez akként történhetnék meg, hogy a kérvényezőknek azzal az állitásával szemben, hogy a képviselő a választási törvények szerint érvényes szavazatok többségét nem nyerte el, a választás védők az ellenkérvényben kimutatják, hogy viszont a kisebbségi jelöltre bizonyos számú inficiált szavazat adatott le. Ha már most a computatio eredménye az volna, hogy az ellenjelöltre több inficiált szavazat adatott, mint a mennyivel az ő reá a választási törvények szerint érvényesen adott szavazatok a képviselőre adott ugyanily szavazatokat meghaladták : ekkor a választás eredményének törvényellenes kihirdetése daczára éppen a törvényellenesen képviselőnek kijelentett egyén javára érvényben marad a választás. Számokban: »A« kapott a választási törvények szerint érvényes szavazatok közül 300-at, »B« 310-et, mégis »A« jelentetett ki képviselőnek. E miatt és azért is, mert az »A«-ra adott szavazatok közt 15 inficiált van, a választás megtámadtatván, »A« azzal védekezik, hogy a »B«-re adott szavazatok közt 30 inficiált van. Mindez bebizonyíttatván, az érvénytelenitett szavazatok levonása után a computatio úgy alakul: »A« 285 szavazata ellen »B«-nek 280 szavazata van. A kihirdetett törvényellenes eredmény tehát megáll, holott az alkotmányjog fontos érdekei megvédése czéljából ezt a választást legalább is érvénytelennek kellett volna nyilvánitani. De még egy más kirivó képtelenség is bekövetkezhetnék az 5. §. keretének javasolt kitágítása esetében. A képviselőre adott szavazatok közt 10 olyan van, a mely a 4. §. a) pontja értelmében inficiált; minthogy pedig csak 5 szótöbbséggel választatott meg s az ellenjelöltre adott szavazatokból semmit sem lehet levonni, ennélfogva a választás törvényes eredménye az utóbbi javára volna az 5. §-hoz képest megállapítandó. Egy másik esetben is éppen igy állanak a számarányok. A különbség csak az, hogy azt a 10 választót, a kik a képviselőre vesztegetés folytán szavaztak, maga a képviselő vesztegette meg, a mi a törv. 3. §. 2. pontja alá esik. Ámde ez esetben computatiónak helye nem lóvén, mert hisz a szavazatok le- és hozzászámitása csak a jav. 4. §. a)—e) pontjai esetében történhetik meg: a választás szükségkép érvénytelennek nyilvánítandó, holott itt is épp oly kétségtelen az ellenjelölt számbeli többsége, mint az előbbi esetben. Mi indokolhatja tehát mégis az eredmény különbözőségét, holott a kisebbségben maradt jelöltet illetőleg, a kinek többsége megállapítandó volna, egészen közömbös az, hogy ki vesztegette meg a képviselőre szavazott választókat. Erre talán valaki azt mondhatná, hogy ez az ellentmondás megszüntethető az által, ha a törvény a képviselő által megvesztegetett választók szavazatának computatióját is megengedné. Ámde ez csak egy ujabb képtelenség volna. Ez esetben ugyanis megtörténhetnék, hogy