Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
44 534. szám. két szavazás történt s az első szavazás eredménye volt törvényellenesen kihirdetve (törv. 3. §. 25. p.). II. Az 5. §. bevezető része megfelel annak a logikai rendnek, a melyben e kettős természetű érvénytelenségi okok érvényesítése a gyakorlatban előfordul. A kérvényezők első sorban rendszerint a választás törvényes eredményének megállapítását kérik, ha kellő ok forog fenn arra nózve r hogy a megválasztott képviselőnek ki nem jelentett jelölt részére állapíttassák meg az érvényes szavazatok többsége, mint a választás törvényes eredménye. Megtörténhetik azonban, hogy ennek már a kérvény benyújtásakor valami akadálya van, igy pld. ha az illető jelölt időközben meghalt, vagy ha a kór vény folytán megindított eljárás alatt merül fel valamely akadály, igy pld. kimutattatik, hogy az illető jelölt választható sem volt, vagy hogy reá nézve valamely személyes érvénytelenségi ok forog fenn. E lehetőségekre való tekintettel az 5. §. bevezető rendelkezése módot nyújt arra, hogy a kérvény esetlegesen vagy közvetlenül a választás érvénytelenítésére irányittassók. E mellett a javaslat 48. §-a kimondja, hogy ily esetben a választás akkor is érvénytelennek nyilvánítandó, ha a kérvényezők csak a választás törvényes eredményének megállapítását kérték, de ez törvényes akadályba ütközik, ellenben a választás érvénytelenítésének feltótelei fenforognak. E rendelkezés megokolása a 48. §-nál olvasható. ül. Az 5. §. a) pontja s a törv. 3. §. 27. pontja szerint; a választás törvényes eredményének megállapítása, illetőleg a választás érvénytelennek nyilvánítása akkor történhetik meg: »ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, as érvényes szavalatok általános többségét nem nyerte el«. Mit jelent e meghatározásban az érvényes szavazatok általános többsége, vagyis melyek azok az érvénytelen szavazatok, a melyek a leadott szavazatok computatiójánál figyelembe vehetők és veendők? Az érvényes szavazatokkal szemben érvénytelen szavazatok részint azok, a melyek a választási törvények szerint már eredetileg érvénytelenek, részint azok, a melyek mint inficiáltak a biróság által órvénytelenittetnek. Az előbbieket röviden érvénytelen, az utóbbiakat érvénytelenített szavazatoknak szokták nevezni. Kérdés, hogy mikor az 5. §. a) pontjának alkalmazásáról van szó, csakis az érvénytelen vagy egyszersmind az érvénytelenített szavazatok is figyelembe vehetők-e? E kérdés megoldásánál a törv. 3. §-a 27. p.-jának s a jav. 5. §-ának alapgondolatából kell kiindulnunk. A törv. 3. §-ának 27. p.-ja sok ideig kétséget támasztott az iránt, hogy önálló avagy a 3. §. 10—14. pontjaival kapcsolatos érvénytelenségi ok-e az? A. gyakorlat egy ideig az volt, hogy a kérvényezők a 10. p.-tal kapcsolatban, midőn csak a vesztegetés vagy etetés-itatás alapján kérték bizonyos számú szavazat érvénytelenítését: ugyanekkor a 27. p.-ra is hivatkoztak a végett, hogy ennek alapján a 28. §-hoz képest a kisebbségben maradt jelölt részére kérjék a törvényes többség megállapítását anélkül, hogy olyan tényt is panaszoltak volna, a mely a 27. p. külön tényálladókát foglalta volna magában. A biróság elfogadta tárgyalása alapjául az ilyen kérvényt s ha a bizonyítás eredményeként azt állapithatta meg, hogy az inficiált szavazatoknak mindkét fél szavazataiból való levonása után a kisebbségben maradt jelölt részére leadott szavazatok maradtak többségben: az utóbbit megválasztott képviselőnek nyilvánította. Ez egy esetben (326/1903. cur. bír. sz. a.) tényleg meg is történt, és igy előállott az az anomália, hogy a Curia egy inficiált választás eredményeként képviselőt adott az országnak csak azért, mert az inficiált szavazatok kölcsönös levonása után a kisebbségben maradt jelölt nyerte el a többséget.
