Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 43 azzal egészíttetett ki, hogy érvénytelenségi oknak tekintetik az is, ha a választókat oly czélból, hogy a szavazásban részt ne vehessenek: -^valaki — a nélkül, hogy jogos érdeke okvetetlenül követelte volna — oly helyzetbe hozta, mélynél fogva a szavazás helyén kellő időben meg nem jelenhettek*. A javaslat ezzel voltaképen közjogi kötelezettséget állapit meg arra nézve, hogy senkinek sem szabad a választókkal fennálló szerződési viszonyát arra felhasználnia, hogy őket választójoguk gyakorlásától visszatartsa, kivéve, ha ez reá nézve elháríthatatlan érdeksérelemmel járna. Ez a kötelezettség, mint erkölcsi szabály, annyira benne él a köztudatban, hogy a törvény azt méltán ruházhatja fel jogi hatálylyal is. A 4. §. e) pontja a törvény 3. §. 13. pontját helyettesíti, ettől mindazonáltal a tényálladók szabatosabb körülírása tekintetében eltér. A törv. 3. §. 13. pontjának e szavai: »vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke által szavazatuk törvényellenesen visszautasittatott vagy semmisnek nyilváníttatott«, nem fejezik ki teljesen azt, a mit a törvény e pontban kifejezni akart és igy félreértésre szolgálhatnak okul. E pontban ugyanis általában, összhangzásban a törv. 3. §. 12. és 14. pontjaival, meggátolt, vagyis oly választókról van szó, a kik szavazatukat még le nem adhatták ós pedig vagy azért, mert a választás színhelyére nem juthattak (12. pont) vagy azért, mert a választás színhelyén a szavazásban meggátoltattak (13. pont). Az ily meggátolt választókat illetőleg tehát nem lehet arról szó, hogy szavazatuk visszautasittatott, mert hisz ép abban gátoltattak meg, hogy szavazhassanak; annál kevésbbé lehet szó arról, hogy szavazatuk megsemmisíttetett, mert ez már azt föltételezi, hogy az illető választó leszavazott. Minthogy tehát a meggátolt választóval szemben nem is történhetett meg az, a mit a törvény idézett szavai kifejeznek: ennélfogva azok helyett a jav. 4. §. e) pontjába a következő szavak vétettek föl: »vagy ha őket a szavazatszedő küldöttség elnöke a nélkül, hogy kijelenthették volna, hogy kire akarnak szavazni, törvényellenesen visszautasította.« Ide tartozik pl. az az eset is, ha a szavazatszedő küldöttség elnöke más bizottsághoz utasitja a választót, holott az előtte fekvő névjegyzék szerint el kellett volna azt fogadnia. Azok az esetek, a melyekben a választó már szavazott, de szavazata a küldöttségi elnök által törvény ellenére érvénytelennek vagy semmisnek nyilváníttatott és ez a körülmény a visszautasítottak névjegyzékébe bevezettetett vagy pedig a leadott szavazat a rovatos ívek egyikébe se vagy nem a valóságnak megfelelően vezettetett be: a törvény 3. §-ának 27. pontja s igy a javaslat 5. §-ának a) pontja alá esnek. b) A választás törvényes eredményének megállapítása. (5- §•) I. A közjogi érvénytelenségi okok közt két olyan érvénytelenségi ok van, a melyek, ha a törvényben meghatározott feltételek fenforognak, a választás kihirdetett eredménye helyett, a mennyiben az törvénybe ütközik, a választás törvényes eredményének megállapítására is alapul szolgálhatnak. Ez érvénytelenségi okokat a törv. 3. §-ának 25. és 27. pontjai határozzák meg; a javaslat e pontokat önálló jelentőségüknek megfelelően az 5. §-ban foglalta össze, de a sorrendet akkóp változtatta meg, hogy első helyre tette azt az esetet, midőn egy actussal végződő választásnál a választási elnök törvényellenesen hirdette ki az eredményt (törv. 3. §. 27. p.), a második helyre azt az esetet, midőn fi-