Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

42 534. szám. tók megakadályozásáról van szó. A kiegészítés azért volt szükséges, mert a 12. ós 13. pont tónyálladókába az is fölvétetett, hogy a meggátolt választók »nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni«. Ennek ellentéte az az eset, ha be nem bizonyittatik, hogy azok a választók, a kiket szavazati joguk gyakorlatában megakadályoztak, kire akartak szavazni. Minthogy a 12. és 13. pontok csak az előbbi esetre vonatkoznak: a 14. pontban ki kellett mondani, hogy érvénytelenségi ok az is, ha nem bizonyittatik be, hogy kire akartak szavazni a meggátolt választók. Ez a megkülönböztetés azonban az érvénytelenségi ok tényálladékához nem tartozik. A tényálladék lényege az, hogy egyes választókat magánosok vagy a választásnál közreműködő hivatalos közegek megakadályoztak választói joguk gyakorlásában, és pedig vagy az által, hogy őket a szavazás helyén való megjelenésben gátolták (törvény 3. §. 12. pont), vagy az által, hogy a szavazás helyén a szavazásban megakadályozták (törvény 3. §. 13. pont). Hogy kire akart szavazni a megakadályozott választó: ez már nem a tónyálladékhoz tartozó, hanem csak a szavazatok általános többségének kiszámításánál figyelembe veendő körülmény. Minthogy ennélfogva az érvénytelenségi ok meghatáro. ásánál e körülmény kiemelése mellőzendő volt, ennek következtében a törvény 3. §. 14. pontjának megfelelő pont fölvétele is teljesen fölöslegessé vált. A javaslat 4. §-ának d) és e) pontjai tehát tulajdonkópen a törvén}?' 3. §-ának 12. és 13. pontjait helyettesitik, melyektől azonban még több tekintetben eltérnek. A d) pont első fele a tényálladék körülírása tekintetében teljesen megegyezik a törvény 3. §. 12. pontjával, ezt azonban egy uj tényállás fölvételével egészíti ki. A törvény 3. §. 12. pontjában arról van szó, hogy választók »a szavazás helyén kellő időben való megjelenésben gátoltassanak«. E körülírás elfogadott értelme az, hogy az illető választókat valaki physikai erővel megakadályozta abban, hogy lakóhelyükről a szavazás színhelyére mehessenek. Az élet azonban ezenkivül még sok oly esetet hoz felszinre, melyekben az eredmón}^ ugyanaz, a nélkül, hogy a most emiitett értelemben vett meggátlás törtónt volna. így pl. megtörténhetik, hogv a nagyiparos, gyártulajdonos vagy gazda a választás napján megtiltja a tőle függő választóknak, hogy munkahelyükről eltávozzanak, holott legalább azok egy részét, vagy helyes beosztás mellett esetleg valamennyit is nélkülözheti arra az időre, mely választói joguk gyakorlására szükséges. Továbbá megtörténhetik, hogy a földbirtokos a részes aratóknak vagy feles bérlőknek épp a választás napjára tűzi ki — és pedig azzal a czólzattal, hogy ne szavazhassanak, aratórószük kiosztását vagy a felezést, holott ezt más napon is éppúgy megtehetné. A törvény 3. §. 12. pontja szerint ezek nem tekinthetők meggátolt választóknak, holott kétségtelen, hogy megakadályozásuk épp oly jelentőségű, mint azok meggátlása, kik elé physikai akadályokat gördítettek. A különbség csak az, hogy mig az utóbbi módon való meggátlás, ha a törvényben meghatározott czólzattal történt, minden körülmények közt elég arra, hogy az érvénytelenségi ok tényálladóka létesüljön: addig a megakadályozás most emiitett egyéb esetei közt olyanok is lehetnek, melyek a helyzet kényszerűsége által kimenthetők. Mert akár a gazda, akár az iparos vagy gyáros juthat oly helyzetbe, a melyben tetemes károsodása nélkül nem bocsáthatja el az esetleg távolfekvő választási székhelyre egyik vagy másik alkalmazottját. E kényszerhelyzettől eltekintve azonban az illető választók emiitett módon való akadályozása egy tekintet alá esvén a törvényben meghatározott gátlással: ehhez képest a törvény 3. §. 12. pontjának tényálladóka a javaslat 4- §• d) pontjában