Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről

344 564. szám. lat mégis mellőzte azt, hogy ily értelemben intézkedjék és megfelelőbbnek tartja, a telepítésre vonatkozó rész kivételével azon rendelkezések átvételét, melyek a fizetés helyére nézve a váltótörvényben (3. §. 7.) foglaltatnak. A csekk épp úgy, mint a váltó a formális okirat jellegével bir, s ezzel határozottan ellenkezik, hogy a benne megtestesített kötelem bármely eleme oly minősítéshez köttessék, mely magából az okiratból ki nem tünik. Azt, hogy a kibocsátó által kitett fizetési hely tényleg az utalványozott üzleti telepe-e — s ama hely a föntiek szerint csakis ezen esetben birna a valóságos fizetési hely hatályával — a csekk maga nem mutatja. A csekkbirtokosnak tehát mindanynyiszor tudnia kellene, hogy az utalványozottnak hol van tulajdonképeni telepe, illetve, hogy a csekken kitett fizetési hely az üzleti teleppel tényleg azonos; ellenkező esetben ki van téve annak, hogy egy, magában véve szabályos csekket csak azért nem érvényesíthet, mert a kitett fizetési hely az előirt föltételnek meg nem felel. Ez a forgalom zavartalan lebonyolításának annál kevésbbé válna javára, mert a csekk bemutatási határidejének rövidségénél fogva a birtokosnak nem is áll mindig módjában több lehető fizetési hely között a valódit kikeresni. A javaslat által megkívánt határozott rendelkezés a fizetési hely tekintetében nem szolgáltat alapot arra a föltevésre, hogy az utalványozott ily körülmények közt a fizetésre bárhol kötelezhető volna, tehát másutt is, mint a hol a kibocsátónak számláját illetve pénztárát kezeli. Ilyen föltevést a gyakorlati élet nem igazol. Mert a csekk-szerződésben az utalványozott saját üzleti telepének mint fizetési helynek a csekken való kijelölését mindenkorra biztosithatja; a kibocsátó pedig felelőssége tudatában bizonyára oly fizetési helyet jelöl meg, a hol fedezetről gondoskodott s rendes körülmények közt ez a hely ismét csak az utalványozott üzleti telepe lehet. A fizetési hely megjelölésének elmulasztása azonban a csekket még nem teszi érvénytelenné; a java>lat a csekk hatályának fentartása érdekében más csekktörvényekkel egyetértöleg, ily esetben praesumptióval él s a kiállitás helyét tekinti fizetési helynek. Ellenben más fizetési helynek kijelölése, nevezetesen pedig a csekk telepítése a javaslat szerint hatálytalan. Ellenkeznék a csekk természetével, ha az utalványozott helyett, a ki a fedezetet kell, hogy magánál készen tartsa, egy harmadik teljesítené a fizetést. Ez már elvi szempontból sem engedhető meg, s ez az oka annak is, hogy a midőn a javaslat a váltótörvény egyes intézményeit recipiálja, ezek sorából a szükségbeli utalványozottra vonatkozó részt nem vélte átveendőnek. A fizetési hely iránt a legtöbb törvény csak hézagosan intézkedik. A franczia törvény (3. §.) egyedül arról szól, hogy a csekk kibocsátható egy helyről a másikra vagy ugyanarra a helyre; a belga (4. §.) megengedi, hogy a fizetési rendelkezés más helyről kelteztessék, mint a hol a fizetésnek történnie kell; azonfelül kimondja, hogy a kiállitás helyének megjelölése hiányában a rendelkezés azon helyről történtnek vétetik, a hol a fizetésnek eszközöltetnie kell; az olasz törvény (342. §.) csak arról intézkedik, hogy a helyi és helyközi (tehát a kiállítás és a fizetés helye tekintetében eltérő) csekk mennyi idő alatt mutatandó be fizetés végett. Kifejezetten érvényi kellékként irja elő a fizetés helyét a svájczi t. (830. §. ad 6.), még pedig egyezőn a svájczi váltótörvény 722. §. ad 8. pontjával, de kihagyva a telepítésre vonatkozó részt; az emiitett szakasz értelmében továbbá a hely megjelölésének elmulasztása a csekket nem érvényteleníti, ez esetben ugyanis az utalványozott neve vagy czége mellett lévő hely tekintetik fizetési helynek. Azonos rendelkezést tartalmaz a skandináv t. (1. §.) s hasonló állás-