Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről

564. szám. 341 szersmind megnehezíti az u. n. előrekeltezett, vagy utánkeltezett, vagyis a valóságnál korábbi vagy későbbi kelettel ellátott csekknek kiállítását, mely e papírnak különösen hitelczélokra való fölhasználását mozdíthatná elő. A csekk valótlan keltezését a javaslat 23. §-a egyenesen mint a bélyegkedvezménynyel való visszaélést jövedéki kihágásnak minősíti és bünteti. Azt, hogy a kiállítási hely a fizetési helytől eltérő lehet, a törvényben külön kifejezésre juttatni fölösleges (bár némely törvény és javaslat megteszi), mert a bemutatási határidőre vonatkozó szakasz (7. §.) rendelkezéseiből annak lehetősége, hogy a csekk necsak mint helyi papír szolgáljon, amúgy is magától kitűnik. A kiállítás helyének, évének, havának és napjának megjelölését nem minden külföldi törvény rendeli. Megköveteli az osztrák (2. §. 3.); a svájczi t. (830. Sí ad 4) még pedig azzal a kiegészítéssel, hogy a hó napja betűkkel írandó ki; ugyanígy rendelkezik a franczia törvény (1. §., az 1874-iki novella 5. §-a, a kiállítás keltezésére nézve azzal a további határozattal, hogy a kelet egészen betűkkel írandó ki s pedig annak kezével, a ki a csekket irta), a belga t. (2. §.); az utóbbi két törvény azt a határozatot is tartalmazza, hogy a nem keltezett okmány kibocsátója büntetés alá esik. Az olasz t. (340. §.) szintén megköveteli a esek keltezését; a nem keltezett csekk kibocsátását pénzbüntetés követi (344. §.); .

a hollandi törvény (421. §.) a kibocsátás pontos keltét kívánja, hasonlóképpen román és a portugáli t. (341. §. 1.); a japán (530. §. 6.) törvény. Az angol ta (v. t. 3. §. ad 4.) szerint nem veszti el érvényességét a váltó s így a csekk sem azért, mert keltezve nincsen. A javaslatok köz ül a szóban forgó kelléket előírják a német kamarai javaslatok (II., 1.); a két német kormányjavaslat (1. §. ad 5.); a német birodalmi bank javaslata (1. §. ad 5.). 5. A jelen pont szövegezése megfelel a váltótörvény 3. §. 5. pontjának. A czéghélyegzővel való aláírás a csekknél sem elegendő, magának az aláírásnak épp úgy, mint a váltón, az előlapon még pedig a szöveg alatt kell alkalmaztatnia. A hiányos aláírások tekintetében ugyancsak a váltótörvény 104. és 105. S-aiban foglaltak mérvadók. (21. §. 18.) A kibocsátó aláírását, érvényességi kellék gyanánt jelölik meg a külföldi törvények közül a svájczi t. (830. §. ad 3), a franczia t. (1. §.), a belga t. (2. §.), ;iz olasz t. (340. §.), a portugáli t. (341. §. 1.), a román t. és a skandináv t. (1. §.), az osztrák t. (2. §. ad 2.), végre a japán t. (530. §.) Az angol t. azt ugyan ki nem köti, de a csekket váltónak minősítvén, 73. §. 2. bekezdésében kimondja, hogy a csekkre nézve a váltót illető határozatok érvényesek, hacsak a törvény (73—82. §.) kifejezetten másképpen nem rendelkezik, már pedig az angol váltótörvény 3. §-a szerint a váltó a kibocsátó által aláírandó. Épp úgy a javaslatok egyetértően megkívánják a kibocsátó aláírását, nevezetesen a német birodalmi bank javaslata (1. §. ad 3), a két kormányjavaslat (1. §. ad 4), a régebbek közül a braunschweigi, a mannheimi és a braunschweigi deleg. értek, javasl. (II. 1.) Az 1. §-bah fölállított kellékek oly értelemben szükségesek, hogy a csekk lényege van általuk föltételezve, nélkülök tehát a csekk, mint ilyen érvénytelen. Csakis igy magyarázható a jelen szakasz végső rendelkezése, mely szerint oly okiratból, mely a felsorolt kellékek bármelyikének meg nem felel, valamint az arra vezetett forgatmányokból, kötelezettség a jelen törvény értelmében nem származik. Ebből azonban természetesen nem következik, hogy a felsorolt kellékek hiján levő csekk teljes egészében hatálytalan. Mert az ily okirat is, szabálytalanságának módja szerint, mint magánjogi vagy kereskedelmi ügylet hatályos lehet, a mennyiben t. i. ennek kellékei fenforognak. E feltételek mellett a hiányos csekk közönséges vagy kereskedelmi utalvány gyanánt még mindig