Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről
564. szám. 331 A bemutatási határidő tekintetében rendelkező jogszabály hiánya más irányban is éreztetheti hátrányos befolyását. Miután törvényes intézkedésünk, mely a csekk körforgásának tartamát megfelelően, vagyis az által korlátozná, hogy annak elmulasztását a visszkereset megvonásával sújtja, nincsen, egyrészt a rendesnél erő^sebb impulsus a csekk mielőbbi bemutatására elmarad, másrészt a forgalomba könnyen utat találnak oly papírok is, melyek a csekk elnevezése alatt és a bélyegkedvezménynyel való visszaélés mellett tulajdonkép hitelműveleteket közvetítenek. Ez szükségkép a csekknek valódi jellegéből való kiforgatására vezet. A csekk bélyegkötelezettségére nézve jelenleg fönnálló illetékjogi szabályok nem nyújtanak módot arra, hogy a csekknek lehető gyors bemutatása biztosittassek, illetve annak esetleg hitelczélokra való fölhasználása meggátoltassák. Az illetéki díjjegyzék 59. tétel 2. p. a 4 filléres állandó bélyegilleték kedvezményét megadja az olyan csekkeknek, melyek pénzeknek idegen számlára való átvételére alupszabályszerűleg jogosított pénzintézetekre, az ezek által adott űrlapon vannak kiállítva, de ugyanott az a további rendelkezés foglaltatik, hogy különben a csekkek az utalványokra rótt általános bélyegilletékek alá esnek. Ezek szerint (93. tétel a) pont) a csekket is, épp úgy, mint a pénzszolgáltatásra irányuló utalványt, ha forgási tartama nyolcz napon túl nem terjed, 10 fillér állandó illeték terheli; ha a jelzett föltételek fenn nem forognak, a váltóbélyegnek van helye. E rendelkezések azonban nem elégségesek arra, hogy a csekknek a váltóbélyeg rovására való fölhasználását megakadályozzák. Mert ha a bélyegtörvény 10 filléres tétellel biztosítja ugyan azt, hogy a csekk nyolcz napnál tovább ne forogjon, ez az intézkedés csak a nem bankcsekkekre szoritkozhatik, ilyenek pedig nálunk nem léteznek; a bankcsekkekre nézve azonban a 4 filléres tételt vagy éppen a teljes bélyegmentességet (89. tétel XII. f. p.) semmiféle bemutatási határidőtől függővé nem teszi; nálunk tehát a csekkek tulajdonkép végtelen időkig maradhatnak forgalomban s ez nemcsak megfoszthatja a csekket jellegétől, de a forgalomban bizonytalanságot is kelthet, mert semmiféle gát nincs, mely megakasztaná: sem anyagi, a bélyegilleték alakjában, sem jogi, azon hátrányokkal való fenyegetés alakjában, melyek a törvény értelmében jelentkeznének akkor, ha a csekkbirtokos a csekket bizonyos ideig beváltás végett be nem mutatná. Ama föladatok összesége, melyek megoldása csakis a csekkjog törvénybe foglalásától várható, a fentiekből önként foly. Szükség van törvényre, mely számol a kérdéses intézmény sajátos jogi és gazdasági lényével; amely azt jogilag construálva, egyúttal képesebbé teszi gazdasági rendeltetésének megfelélő betöltésére. Szükség van törvényre, mely a csekk-ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit minden kétséget kizárón körülírja s midőn a jogviszonyok elbírálását a kellő jogalapra fekteti, ösztönöz egyszersmind magának az intézménynek minél élénkebb fölkarolására. Szükség van végre törvényre, mely a csekknek fizetési eszközül való felhasználását a kellő biztosítékokkal veszi körül s midőn módot nyújt az általa közvetített forgalomnak a helyes mederbe való terelésére, egyszersmind meggátolja magának az intézménynek elfajulását. Ez a szükségérzet indította az egyes államokat. — s ma már vajmi kevés kivételrőllehet szó — hogy jogintézményeik szervezetébe a csekk különleges jogát beillesszék. Még azokban az államokban is, hol a csekkrendszernek anyagi föltételei kezdetben csak korlátozott mértékben forogtak fenn, épp a törvény alkotásával remélték megteremthetni és élénkíthetni magát a szabályozandó csekkforgalmat. S ma már tényleg az a vállalkozás, mely a csekk legislativ rendezésére törekszik, erőteljes támogatást nyerhet a külföld széleskörű törvényhozásában és joggyakorlatában; de másrészt kötelességgé is válik ama körülmény folytán, hogy a csekk, mint fizetési eszköz, a nemzetközi forgalomban egyre nagyobb szerepet játszik s így a hézag, mely valamely állam legislatiójában épp a csekket illetőleg maradna 42*
