Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-561. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásokról

561. szám. 309 ter a zárszámadások kapcsán ép ugy indokolja és a ministeri indokolásokat az állami számvevőszék ép ugy közli, mint bármely más költségvetési czimnek és illetve a czim egyes rovatainak eltéréseit. Ezzel szemben pl. a versenyfogadásokból származó lótenyésztési alap költségvetési ós' zárszámadási alap kezelése a következő. A költségvetésben egy és ugyanazon összegben vannak felvéve az alapból származó bevételek és kiadások, ugy hogy ezen alap bevételeinek és kiadásainak, a költségvetésbe való beillesztése az államháztartás eredményeire tulaj dónkópeni befolyást nem gyakorol, mert a bevételek és kiadások egy-egy tétele mindenkor következetesen egymást egyenlitik ki. Épen ezért az ezen tétel kezelésénél mutatkozó eltéréseket a zárszámadás kapcsán nem is indokolja a minister, hanem egyszerűen annyit jegyez meg, hogy az ezen az alapon mutatkozó tulkiadás átfutó természetű, mert az ezen alapnak rendes bevételei alatt előirt hasonösszegu bevételi többletével teljes mértékben ellensúlyozva van. Az alap ilyetónkópen való kezelése nyilvánvalóan helytelen. Helytelen pedig azért, mert a költségvetéshez a főösszegek szembeállításán kivül minden évben egy-egy részletezés is csatoltatik, a melyben az alap bevételei és kiadásai tótelenkint irányoztatnak elő; ugyancsak a zárszámadásokból az alapok és alapítványok kezelései eredménj^eiből kitűnik azután az, hogy az egyes tételek előirányzatai miként tartattak be. így a folyó évben kitűnik pl., hogy vegyes kiadások czímén ez alapnál 20.000 korona előirányzattal szemben 53.037 korona utalványoztatott, a nélkül, hogy ezen többkiadást a minister indokolná, vagy hogy az indokolás ezen hiányára vonatkozólag az állami számvevőszók megjegyzést tenne. Újból más képet nyújt pl. az országos erdei alap költségvetése ós zárszámadása. Az állami költségvetésben ezen alap kiadásai ós bevételei csak tárgyuk szerint vannak egyenkint feltüntetve, összegük azonban egyetlen főösszegben van kimutatva, a nélkül, hogy az igen változatos czímmel előirányzott kiadások mikénti megoszlása a költségvetésben előirányozva volna. Ezzel szemben a zárszámadásban az alapok ós alapitványok kezelési eredményénél külön-külön vannak az egyes kiadások és bevételek elszámolva, a melyeket azonban semmikópen sem lehet a költségvetéssel összehasonlitani, minthogy ez utóbbi semmi részletezést fel nem mutat. Ismét más alapok, igy pl. az erdővásárlási alap egyáltalában nem szerepelnek a költségvetésben. Ezek kezelése tekintetében tehát a törvényhozás teljesen szabad kezet enged az illető kormányzati ágaknak. Más alapoknál, igy pl. az országos közgazdasági alapnál ós az országos szarvasmarhatenyésztési alapnál csak az alap jövedelméből a tárcza javára megmaradó összeg van mint bevétel a költségvetésbe ós zárszámadásba beillesztve, a nélkül, hogy egyébként ezen alapok kezelésére, jövedelmeik hováforditására nézve akár költségvetési előirányzatot, akár a zárszámadási elszámolást magukban foglalnának. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy az alapok kezelésének ezen teljesen szabályozatlan volta, a mely azután annyiféle kezelést eredményez, a hány alap van, odavezet, hogy ezen alapoknak tisztán az állam bevételeiből képződött és egyedül állami czélokra rendelt vagyonának mikénti gyümölcsöztetése ós a jövedelmek, valamint a vagyonnak mikénti felhasználása teljesen ki van vonva a törvényhozás elhatározásának és ellenőrzésének köréből ós ugy a vagyon kezelése, mint a jövedelemnek hováforditása szinte kizárólag az egyes ministeriumokra van bízva, a melyeknek ezen működését még az állami számvevőszék is csak részben veheti ellenőrzés alá. Ezen a tarthatatlan