Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-561. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásokról

308 561. szám. czímen 1897—1904. években az előirányzat keretén kivül kiadott, összesen 37.025 korona 64 fillérre vonatkozólag a bizottság a következőket jegyzi meg: Daczára annak, hogy a szétválasztási munkák már 1897. óta folynak s az országos főlevéltárnok is hivatalos utazásokat tett ez ügyben és a jelentés szerint az okmányok szállítása kőiül két kamarai szolgát is méltányos díjazásban kellett

1 részesíteni, daczára annak, hogy a szótválasztás költségei czímen államháztartásunk eddig 37.025 koronával megterheltetett: »a szótválasztással kapcsolatos kérdések ezideig még nem oldattak meg«. Minthogy pedig nagyon kívánatos, hogy az u. n. kamarai levéltárnak hazánk pénzügyi és művelődés történelmi szempontjából nagyon értékes okmányai minél hamarabb a tudományos kutatás számára megközelíthetőkké tétessenek s mert szakértők előtt nem lehet vitás, mi képezi ezen irományokból hazánk s mi Ausztria tulajdonát, nagyon szükséges az ügynek gyorsabb lebonyolítása, mely a jelentésben elmondottak után Ítélve talán csak évek multán volna várható. Épen ezért a bizottság azon óhajának ad kifejezést, hogy a ministerelnök az eddig külön választott, az ország tulajdonát képező okmányoknak és irományoknak ez év folyamán az országos levéltárba leendő elszállítását elrendelni ós az eddig végzett munkákról s az ügy jelenlegi állásáról a képviselőháznak jelentést tenni szíveskedjék. Összegezve az előirányzatnólküli és a túlkiadásokról mondottakat, a bizottság arról szerzett meggyőződést, hogy az 1904. évben működött kormány sem az ez évi költségvetés szerkesztésénél nem járt el a kellő alapossággal, sem pedig a költségvetés alkalmazásánál nem tartotta magát szigorúan a költségvetési törvény rendelkezéseihez, hanem — majdnem teljesen elhanyagolva az 1897. évi XX. t.-cz. 16. §-ában előirt kötelezettségeket — hol indokoltan, hol kellő indokolás nélkül, mindig csak a ministertanács határozata alapján eszközölt oly kiadásokat, a melyek a költségvetésben előirányozva nem voltak és a melyeknek ilyként törtónt folyósítása az 1897. évi XX. t.-cz. szellemét ós a költségvetési törvény rendelkezéseit sérti ós merő ellentótben áll azzal az alkotmányjogi alapelvvel, hogy az állam bevételei ós vagyona felett egyedül a törvényhozás illetékes rendelkezni. Ha az 1904. évi zárszámadásokra vonatkozólag — az alább tárgyalandó egy kiadás kivételével — mégis a felmentvóny megadását javasoljuk, teszszük ezt azért, mert az 1904. évben működött kormánynak most jellemzett eljárása méltányosan csak a politikai felelősség alkalmazásával volna megtorlandó, az ily arányban való felelősségre vonás pedig a bekövetkezett politikai fejlemények folytán feleslegessé vált. Az átfutó kezelés és az alapok és alapítványok kezelése tekintetében a bizottság hivatkozik azon határozati javaslatokra, a melyeknek elfogadását e tárgyakban az 1903. évi zárszámadásról szóló jelentésében a képviselőháznak aján lotta, ezúttal kifejezvén újból azt a kívánságát, hogy az állami közalapok ós alapítványok ügykezelésének reformja és az átfutó kezelés terén mutatkozó visszásságok megszüntetése mielőbb eszközöltessék. Az alapok ós alapítványok kezelésére vonatkozólag ezt az álláspontját a bizottság a következő ujabb adatokkal támogatja: Az egyes ministeriumok által kezelt alapoknak költségvetési és zárszámadási kezelése a legeltérőbb képet mutatja. így pl. a büntetéspónzek országos alapjára vonatkozólag, melyet az igazságügyminister kezel, minden évben rendes költségvetés készül épen ugy, mint a költségvetés más czimeire vonatkozólag és ezen részletes ós' tüzetes költségvetés egyes tételeitől a tényleges kezelésnél törtónt eltéréseket a minis-