Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-549. Törvényjavaslat a borsavölgyi gazdasági vasut engedélyezése tárgyában
549. szám. 245 Ezenfelül a magyar kir. államvasutak Beregszász és Nagyszöllős állomásai a keskenyvágányú gazdasági vasút átrakodási czéljaira megfelelően kibővittetnének és átalakíttatnának. A borsavölgyi gazdasági vasút tényleges ópitési és üzletberendezési tőkéje 3,554.000 koronában, azaz pályakilométerenkónt 34.500 koronában állapíttatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 554.600 korona, tartalékalap képzésére pedig 147.000 korona hasittatnék ki. A tényleges építési és üzletberendezési tőke beszerzése egynemű részvények kibocsátása utján történnék és a kiadandó engedélyokiratban a gazdasági vasút építésére ós üzletére alakítandó részvénytársaság egyúttal felhatalmaztatnék, hogy a fenti tényleges tőke beszerzése czéljából 4,085.000 korona névértékű egynemű részvényeket teljes névértékben bocsáthasson ki, a ^mi tulajdonképen 87°/o-os kibocsátási árfolyamnak felel meg A helyi érdekeltség a szóban levő vasutat az üzlet javára 50 éven át adandó és összesen évi 17.912 korona 50 fillérre rugó járadékokkal támogatná, míg az állam részéről a gazdasági vasút czéljaira a következő hozzájárulások biztosíttatnának: a) Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a alapján a m. kir. postának a beregszász—beregkövesd—dolhai vonalon az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 8.500 korona díj ; b) az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból az első tiz teljes üzleti év alatt minden év május hó 1-én esedékes 43.700 korona járadék. Az állam ezen hozzájárulásai 170.000, illetve 337.400 korona tőkeértéket képviselnek ós pedig százalékokban kifejezve, a posta járadéka beregszász— beregkövesd — dolhai vonalra eső 2,230.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke 7"62°/o-át, a különsególy pedig az egész hálózat tényleges ópitési tőkéjének 949°/o-át teszi s igy e járadékok tőkeértékre átszámítva az 1888. évi IV. törvónyczikkben megállapított 10—10°/o-nyi maximalis segélyezés mérvén alul maradnak. Miként az érdekeltségi, ugy az állami hozzájárulások is évenként fizetve a vasút üzleti segélyezésére szolgálnának és épen erre való tekintettel, valamint figyelemmel arra is, hogy törzsrészvények kibocsáttatni nem fognak, a kérdéses hozzájárulások részvény szolgáltatás kötelezettsége nélkül engedélyeztetnének. Viszont azonban kiköttetnék, hogy mindezen hozzájárulások pénzügyi műveletre s ez utón az építési és üzletberendezési tőke fedezésére fel nem használhatók, kiköttetnék továbbá az is, hogy az első és minden további teljes üzleti óv leteltével, ha a vasútnak a kiadások ós törlesztési szükséglet fedezése, valamint a tartalékalap növelésére fordítandó összegek levonása után megmaradó tiszta nyeresége a megállapított névleges tőke még törlesztetten részének 5°/o-át meghaladja, a többlet felerósze az állam, a törvényhatóságok és községek által nyújtott üzleti segélyösszegek visszafizetésére lesz fordítandó. Ezen visszatérítési kötelezettség a posta szállításáért fizetendő évi díjra ki nem terjed, miután az a vasút javára nem segélyként, hanem a tényleges szolgáltatás ellenében adatik. A vasút segélyezésének ezen a szokásostól eltérő módját illetőleg tisztelettel felemlítem, hogy az, a mennyiben a törvényhatóságok és a községek által nyújtandó segélyekre vonatkozik, az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-ának rendelkezéseivel összhangban áll.
