Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

146 539. szám. E felszólalásokat kellően méltányolva, a visszás állapoton változtatni kell. Ezért vétetett fel az 1892. évi XXIV. t.-cz. 14. §-a helyébe tervezett szakasz szövegébe a »mérnök« helyett a »földmérő« elnevezés. Ez az intézkedés összhangban van egy a kereskedelemügyi ministeriumban készült előadói tervezettel is, amely »a műszaki czímek és a műszaki gyakorlat rendtartása« tárgyában alkotandó törvényre vonatkozik. Az emiitett tervezet 6. §-a a most hatályban levő rendeleteknek akként való megváltoztatását óhajtja elrendelni, hogy a kolozsvári birtokrendező mérnök-vizsgáló bizottság a nem mérnöki oklevél alapján vizsgára bocsátott jelöltet ezentúl csak birtokrendező »földmérővé« minősitheti. Azok tehát, akik a most tervezett 14. §. törvényerőre emelkedése után nyernének a kolozsvári vizsgáló bizottságtól jogosítványt, e jogosítvány alapján csupán a földmérői czímet viselhetnék, szabadságukban állván e mellett— amennyiben erre őket az érvényben levő általános intézkedések különben följogosítják — az őket előképzettségüknek megfelelően megillető mérnök, okleveles mérnök, volt kat. mérnök stb. czímet is használni. A javaslat 14. §-a továbbá még abban is eltér az eddig fennállott rendelkezésektől, hogy a jogosított földmérők segédeire is tartalmaz rendelkezéseket. Rendeleti szabály eddig is az volt, hogy a birói tárgyalásokon a birtokrendező mérnök helyett csak oly egyének jelenhetnek meg és fogadhatók el, a kik mérnöksegédek gyanánt a birtokrendezo mérnök vizsgáló bizottság elnökénél be vannak jelentve, (9654/91. IM. számú rendelet 5. §-a);de megfelelő törvényes intézkedés hiányában nem lehetett a bíróság fegyelmi hatóságát ezekre is kiterjeszteni. A fegyelmi hatalom hiánya pedig számos panaszra adott okot. Ezen a hiányon segit a javaslat 14. §-ának az a rendelkezése, hogy a jogosított földmérők segédei is állandóan alkalmazott bírósági szakértők minőségével bírjanak, hogy tehát az 1871. évi VIII. az 1891. XVII. évi t.-czikkekben foglalt fegyelmiszabályok megfelelő módosításokkal reájuk is aikalmazassanak. A földmérők és segédeik képesítését az igazságügyminister rendeletileg szabályozza. A IX. czikkelyhez. A birtokrendezési eljárás jósága leginkább az osztályozás ós becslés alapos és pártatlan keresztülvitelén fordul meg. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottság azonban eddigi összeállításában ezeknek a kívánalmaknak nem felelt meg. Számos panasz merült fel, hogy a szakértői bizottság tagjait az osztályozás és becslés keresztülvitelénél nem tárgyilagos indokok, hanem megbízóik érdekei vezérlik, ós ez érthető is, annak figyelembevételével, hogy a szakértői bizottság eddig csupán a különböző érdekcsoportok megbizottaiból alakult, és abban a helyi érdektől távol álló, tárgyilagos szakértelem képviselve alig volt. E bajon óhajt segíteni a javaslat 15. ij-a az által, hogy a szakértői bizottság élére olyan elnököt állit, a ki minden esetben a tárgyilagos szakértelmet képviselné. A tárgyilagosság biztosítva volna az által, hogy az elnököt a bíróság nevezi ki, továbbá az által, hogy elnök gyanánt csak olyan szakértő alkalmazható, a ki a birtokrendezési ügyben érdekelve nincsen. Az elnök szakértelmét pedig biztosítaná az, hogy a bíróság csak azon gazdasági szakértők közül