Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. $&Q§*U 145 minister határozata a tagosítás elrendelése mellet szól, "ellenkező esetben az ellenzőkhöz számittatnak. Miután a tagosítást indokoló körülmények egyhamar nem szoktak gyöke­resen változni, ós a tagosítást megengedésének kérdésével járó izgalmaknak rövid időközökben a község lakosait kitenni nem tanácsos: czélszerűnekmutat­kozott kimondani, hogy ha a tagosítás iránt beadott kérelem elutasittatott, 5 éven belül uj tagositási kérelemnek nincsen helye. A megengedhetőség kérdésének uj szabályai természetesen a folyamatban lévő tagositási ügyekben csak abban az esetben alkalmazhatók, ha jogerős birói ítélet a tagosítást még el nem rendelte. Ilyenkor a földmivelésügyi minister határozatának megszerzése után a bíróság ennek tekintetbe vételével határozhat. Ha a kérdés a felsőbíróság előtt áll, ez az eljárás kiegészítése és ujabb itélet-hozatal végett az ügyet az eljáró bírósághoz visszaküldi. így intézkedik az 1871. évi LIII. t.-cz. 86. §-a is, A VII. czikkelyhez. Az úrbéri elkülönítés, arányosítás ós tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező terü­letek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött az 1892. évi XXIV. t.-cz. VII. czikkelyében foglalt rendelkezés szerint az eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint itél. A sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. életbelépte után a gyakorlatban vitássá vált az a kérdés, hogy az ily eljárás során hozott itólet ellen beadott jogorvoslat milyen elbírálás alá vonassók, nevezetesen a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság, esetleg mint felülvizsgálati bíróság hatás­köre alá tartozik-e, avagy a kir. itólő-tábla hozzon másodfokú határozatot, tekintettel az 1893. évi XVIII. t.-cz. 125. §., 126. §. és 180. §-aira, amelyek csak a kir. járásbíróságok ítéleteit rendelik a kir. törvényszékek felülbírá­lása alá. E tekintetben minden kétséget ki fog zárni a javasolt rendelkezés az­által, hogy az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontjában felsorolt kerese­tekhez mindenben hasonló természetű kérdéseket az e keresetek elbírálására rendelt jogszabályok alá helyezi, kivévén azt, hogy az elsőfokú határozatot a dolog természeténél fogva a kiküldött birtokrendező biró hozza meg a sommás eljárás szabályai szerint. A VIII. czikkelyhez. Az 1890. évi május hó 23-án 22.578. szám alatt (R. T. 1890. évfolyam 1.121. 1.) kelt vallás- ós közoktatásügyi ministeri rendelet meghatározza azt, hogy kik vannak jogosítva a »rnórnök« czím viselésére. ' Az 1880. évi XLV. t.-cz. 14. §-a, illetőleg az ennek helyébe lépett 1892. évi XXIV. t.-cz. 14. §-a alapján kiadott rendeletekkel szervezett kolozsvári birtokrendező mémökvizsgáló bizottság előtt sikerrel kiállott vizsgálat alapján azonban olyanok is nyerték a »birtokrendező mórnök« ozímót, akik különben a fent idézett vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet értelmében meg* felelő előképzettség hiányában a »mérnok« czímet nem viselhetik. E visszás állapot ellen a műszaki körök több izben felszólaltak. Képvh. iromány. 190&—1911. XIV. kötet. 19 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom