Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
539. szám. 137 megfelelt. És a közös használat joga kötötte oda a legkisebb birtokú községi lakost is a község társadalmához. A kivándorolt, munkakereső birtokos, az egyéni birtokában eladósodott részes, a közös haszonvétel jogánál fogva elszakíthatatlan kapocscsal volt odakötve a földhöz és fajhoz. A gazdasági helyzet e területeken alig változott az arányositási törvény életbeléptetése óta. A műveltség primitiv, a tőkeszegénység változatlan, az eladósodás nagyobb, az ipari hajlam vagy mezőgazdasági industriára való törekvés alig észlelhető. Semmi sem indokolja, hogy a közösségek megbontassanak és helyökbe az egyéni tulajdon lépjen, annál kevésbé akkor, midőn bőséges tapasztalatok mutatják, hogy az ily közösségek átváltoztatásánál az elmaradt, tudatlan tömeg martaléka lett egy pár élelmesebb községi lakosnak. A rombolás, a mely a közvagyon szétforgácsolása folytán az erdélyi részek egyetlen tiszta magyar vidékén, a székelyföldön a községek és parasztbirtokosok gazdasági jövőjét fenyegeti, csak e vagyon némi megkötésével ós gyámkodás alá helyezésével akadályozható meg ez idő szerint 15 ). A baj gyökére ott van, hogy a telekkönyvi intézmény életbeléptetésével nem történt gondoskodás a birtokviszonyok megbizható tisztaságáról egészen f a legújabb időkig. A bűnös könnyelműséggel keresztül vitt helyszinelés valósággal illusóriussá tette az egész intézményt. Addig, a mig a földbirtok értéke alacsony volt, forgalma emelkedést nem mutatott, a mig az őserdősógek fatermékei az üzleti forgalomba bele nem kerültek, nagyobb zavart a rossz telekkönyvek nem okoztak. Mihelyt azonban a fakereslet nagy mértékben növekedett, az üzleti spekulatió tág réseket talált a hiányos telekkönyvek utján a visszaélésekre. Nem lévén kétséges, hogy e birtokközösségeket érvényben levő törvények rendelkezései ellenére bontotta meg a helytelen birói eljárás, kérdés csak az lehet, hogy a gazdasági érdekek nem követelik-e a törvény által rendelt kötelező közös birtoklások megváltoztatását? E tekintetben a törvényhozás már korábban álláspontot foglalt, a midőn a birtokközösségek megerősitése és szervezése tekintetében nagy fontosságú intézkedéseket léptetett életbe. Ugyanis az 1898. évi XIX. t.-cz., a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő közösen használt erdők és kopár területek gazdasági 15 Jegyzet. A naszódvidéki erdők 1890-ben vétettek állami kezelés alá, teljesen elhanyagolt állapotban. Az összesen 273.999 hold községi erdőből kihasitottak a 44 községnek közvetlen használatra 59.192 holdat, a fennmaradt 214.807 holdat kezeltetik a községek javára. A lefolyt 16 év alatt a következő számadatok tanúskodnak az állami kezelés helyessége mellett: 1. Az 1890. évi XVII. t.-cz alapján kifizettek a br. Kemény családnak . 674.000 K.-át 2. a községek adóhátralékai ós más tartozásai kiegyenlitósóre fizettek . 960.000 « 3. a községeknek osztalék és más czimek alatt 15 óv alatt kifizettek évenkint átlag 263.518 3,952.770 « 4. vasúti részvényekbe elhelyeztek . . . . . . . . . . . . , . 1,073.500 « 5. Fennálló activ követelések . . . 356.790 « 6. Ingatlanok leltára 711.806 « 7. Ingóságok leltára 98517 « 8. Üzemi berendezések, fűrésztelepek, iparvasutak, vizi berendezések értéke 3,500.000 « összesen . . 11,327.383 « levonva a tartozásokat . . . ... 489.256 « a 16 óv tiszta jövedelme .... 10,838.127 « vagyis holdankint 50 korona 45 fillér, évenkint 3 korona 15 fillér. Képvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet, 18