Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

130 539. szám. A közös használatú területeknek egyéni szabad tulajdonná való átalakí­tását volt hivatva megakadályozni a 356/93. IM utasitás 85. és 115. §-a is. Ezek a szakaszok világosan megjelölik azoknak a birtokváltozásoknak megengedett eseteit, a melyek figyelembe vehetők, és a műszaki munkálatok­ban és illetve a földkönyvben, birtokivben, a summáriumban és • a combina­toriumban helyet foghatnak. Ha a törvény anyagi rendelkezései ellentétesen magyarázhatók, illetve birói felfogás szerint ellentétesen alkalmazhatók is, az eljárási utasitás rendel­kezései oly félreérthetetlen határozottsággal állják, és állották útját a káros és jogtalan folyamatnak, hogy e tekintetben eltérő magyarázat alig foghat helyet. Az arányrész, a vásár tárgya: a közös birtokból várható részesedésnek hányadokban megállapitott az a mennyisége, a mely a részes felet az egész területből megillette. Az ezen arányrész után járó használat vásár tárgyát teljes joghatálylyal képezhette. Azonban a használatra való jogosultságban előállott változás nem minő­sithető sem az utasitás 85. §-a, sem 115. §-a szerint szabályozott birtokválto­zásnalí. Ez a használat, illetve az erre jogositó eszmei hányad, az arányrész, az arányositási eljárásnak végrehajtással és telekkönyvi átalakítással történt befejezése után volt csak a telekkönyvi előző ellen teljes telekkönyvi hatály ­lyal érvényesithető. Ezek az illetmények egyébiránt egyéni szabad tulajdonná az eljárás befejezése után történt tulajdonjogi bekebelezés után sem válhatnak. Annál kevésbbé volt az eljárás folyama alatt az ily arányrész több arányrészszel történt egyesítés folytán elkülöníthető, illetve egyéni szabad tulajdonná átalakítható. Az előmunkálatok alatt nem, mert az utasitás 85. §. a), b), c), d), e) pontjainak rendelkezései az ily arányrészeknek a műszaki munkálatokon való átvezetését kizárják. Itt a telekkönyvi tulajdonos csak a közbirtokosság vagy a község; telekkönyvi testet az arányrész még nem öltött magára, telek­könyvi eljárás, átalakítás, helyesbítés utján még nem érvényesíthető. Ily eljárás a telekkönyvi rendtartás 71. §-ába ütköznék. Az érdemleges tárgyalás és ítélet után a 115. §. szerint történő birtok­változások felvétele ezen arányrószekre szintén nem foghat helyet, mert ez a §. a »telekkönyvileg bekebelezett, birtokváltozásokról* szól. Az eljárási szabályok határozott megsértését jelenti tehát az alsó bíró­ságoknak az a gyakorlata, a mely »birtokváltozások« czíme alatt nyitotta meg azt az utat, a melyen át a törvény rendelte kötelező birtokközösségek feloldódtak és egyéni szabad tulajdonná alakultak át. A 85. §. ós 115. §. rendelkezései csupán az arány kulcsául szolgáló egyéni birtok változásainak szabályozására foglalnak magukban rerdelkezést, de semmi esetre sem az egyéni birtoktól elszakított arányrészek birtokváltp­zásainak szabályozása tekintetében, — a mi a fentiek szerint jogilag nem is lehetséges. Az alsóbiróságok említett eljárása nem csak a törvény anyagi és alaki rendelkezéseivel elllenkezik, de a végrehajtásban károssá, veszedelmessé vált, és mindenféle jogosulatlan törekvésnek tág teret nyitott. Különösen megállapítható ez az érdemleges ítélet vagy egyeszsóg után bejelentett úgynevezett birtokváltozások érvényesítésénél. Noha az érdemleges tárgyalás feladatai közé és az érdemleges Ítélet rendelkezéseibe tartozik az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-a szerint a természetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom