Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. 131 elkülönitendő illetményeknek és azok elhelyezésének megállapítása és a közösségben maradó felek között a részesedés arányának megállapítása (1880. évi XLV. t.-cz. 19. és 27. §-a), az érdemleges Ítéletek vagy egyeszségek legtöbbször csupán a működő mérnök feladatává teszik az elkülönitendő illetmények megállapítását. A közösségben maradó felek között a részesedés arányát sem foglalják magukban, hanem ezt is a mérnök által elkészítendő arány-táblázatra utalják. Ez az intézkedés azt eredményezi, hogy az érdemleges tárgyalás után könnyű alkalom nyílik az arányjog-vásárlásoknak, elkülönítésre igényt tartó illetmények képzésének és ezek megállapítása, elhelyezése a működő mérnök feladatává válik. Ilyképpen a jogerős itólet védelme alá helyezett elhelyezkedéseket — a mi a különböző értékeket képviselő erdő és havas arányosításánál különösen fontos — a mérnök foganatosítja, illetve változtatja. A műszaki közeg feladatává tétetvén az Ítélet szerint, hogy az ily egyéni tulajdonokat megállapítsa és »elhelyezze, a hogy tudja«, az arányositási eljárás le»életbevágóbb kérdéseit a mérnök oldja meg, mindig a közösségben maradottak rovására, a törvény rendelkezései ellenére és a birói hatáskör csorbításával Felemlítendő, hogy az arányrész-vásárlások, összesítések és kiszakitások a legújabb időkig jogorvoslat utján a felsőbb bíróságok elé nem kerültek. Az érdekeltek az e tekintetben előfordult vitás kérdéseket — sokszor némi áldozatokkal — békésen intézték el. Nagy fontosságú ez irányban a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 2.314/906. polg. szám alatt hozott végzése, a melylyel Gyergyóditró közhelyeinek arányosítása ügyében a csíkszeredai kir. törvényszék végzését feloldotta az indokolás szerint azért: mert az egyezségből nem tűnik ki, hogy mely telekkönyvileg is kitüntetendő egyéni bűtök után illeti meg az illető jogosultakat a természetben elkülönitendő illetmény. Ennek szabatos megállapítása pedig lényeges már azért is, mert a jogosultak olyan arányjogokat is szereztek meg, a melyeknek természetben való elkülönítése helyt nem foglalhat, hanem a melyekre nézve őket éppen ugy, mint jogelődeiket illette volna, csakis a használat joga fogja megilletni. Ugyanezen bíróság 3.544/906. szám alatt hozott végzésében Papolcz község közhelyeinek arányositási ügyében azért oldotta fel az első bíróság ítéletét, mert az indokok szerint a birtokváltozások felvétele nem szabályszerűkig törtónt, azok jogczíme kitüntetve nincsen, ós nagyrészük az ügyiratoknál levő és a felek által mellékelt oly szerződéseken alapulnak, a melyek tartalma szerint az egyik vagy másik arányrószre jogosított megállapítandó részesedési igényét és nem a megállapításnál alapot képező birtokmennyiséget ruházta át, a mi birtokváltozást nem képez. A felsőbíróságok általában véve igyekeztek útját állani e bomlási folyamatnak, a hol lehetett. Az alsóbiróságok azonban a direktívákat nem mindig követik. A közérdek képviselete hiányzik az eljárásban Ha a felek képviselői jogorvoslattal nem éltek, az ítéletek jogerőre emelkedtek, ha pedig egyezséget kötöttek, azt a kir. Ítélőtábla még jogorvoslat esetén is csak alaki szempontból vehette bírálat alá. (1880. évi XLV. t.-cz. 20. §-a.) Az úgynevezett csoportképviselők a magánérdek befolyása alól magukat kivonni nem voltak képesek. így emelkedtek jogerőre olyan megengedhetőségi ítéletek, a melyek a község nyilvánvaló érdekeibe ütköztek, érdemleges ítéletek és egyezségek, a melyek alakilag ós anyagilag is törvényt sértettek, ós igy hajtottak végre ujraarányositásokat a kir. Curia elvi álláspontjának ellenére. A törekvés, a tulajdon közösségekből szabadulni és egyéni birtokokat 17*