Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. 129 Az ily örökvásári szerződéseket összegyűjtvén százával, a megbizott ügynökök vagy közvetlen kisebb vásárló vállalkozók nyereséggel tovább adják rendesen nagyobb fakereskedő-czógnek vagy részvénytársaságnak. Egyszerű engedményi nyilatkozatot vezetnek reá a vásári szerződésre, a melynél fogva a vásárló minden jogát átengedményezi az újabb jogszerzőnek. Sokszor 5—6 kézen mennek az ily szerződések keresztül, a mig összegyűlnek tömegesebben egy kézben. A vételár holdankint átlag 10—30 korona között van rnegállapitva. Sürüen fordultak elő vásárlások, a hol egy liter pálinka, harisnya, pár krajczár volt a vételár. E szerződések oly értékpapírokként szerepelnek, a melyeknek árfolyama van. Ez az árfolyam a felső biróságok egy-egy határozata folytán emelkedik vagy esik; és a szerződések aktaszerű csoportosításával, a nélkül hogy azok a telekkönyvi hatóság rendelkezése alá bocsáttatnának, alakitanak tetszés szerinti illetményeket 100 holdtól 5000 — 6000 holdig. (A határszéli havasok ós erdőségek tulajdonosainak változását — habár az állami és megyei administrátió közönyösen nem nézte, — ez az administrátió kellő figyelemmel nem kísérhette, nem ellenőrizhette, mert a változás a korcsmák és zúgirodák homályában ment végbe, nagy részben kikerülve a pénzügyi ellenőrzést is, a míg a birtokba-adással testet ölthetett.) E vásári szerződések azután megadták az utat arra, hogy az 1880. évi XLV. t -ez. 25. §-ának végső bekezdésében szabályozott állandó közösségek megbontassanak, illetve legnagyobb része a közös használat helyett egyéni tulajdon jellegét öltse. Az ily vásári szerződésekkel összeszerzett arányjogokat, illetve illetményeket, a mennyiben a szerzés az előmunkálatok folyamán történt, a 356/93. I. M. utasítás 85. §-a alapján, a mennyiben a végrehajtás előtt, illetve érdemleges Ítélet után történt, a 115. §. alapján az eljáró birtokrendező bírónak jelentették be egyszerű kérvénynyel, a mely odairányul, hogy a vásári szerződések alapján a kérelmezőt 100 holdnál nagyobb illetmény illetvén, ez természetben elkülönittessók. Közvetlenül a működő mérnöknek is adtak ily szerződóseket avval a kéréssel, hogy az ily módon keletkezett 100 holdon felüli illetményeket helyezze el, és különítse el. Az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §-ának helyes értelme szerint kétségtelen az, hogy ezen illetmények nem a törvény által megkövetelt »saját egyéni illetmény eh «, hanem spekulatív czélból mesterségesen összeállított illetmények, a melyek tehát más elbírálás alá tartoznak. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése a telekkönyvi bejegyzés elkerülésével, az eljáró biró rendelkezéséből. Ezek a meg nem állapított arányjogosultságok vagy eszmei tulajdonhányadok adásvétel tárgyául szolgálhattak; ámde azok elkülönítése, egyéni szabad tulajdonná való átalakítása az anyagi jogszabályok szerint sem foghatott volna helyet, és az uj jogosultakat is ép ugy, mint a jogelődöket, a közösen maradó területeken a megállapított arány szerint csupán a használat joga illette meg. Nem változtathatták meg a törvény által rendelt jogi minőségüket ezek az eszmei hányadok azért sem, mert örökvásár utján egyes személyek kezén egyesültek ugyan, de továbbra is mint közösen maradó területek csak közös használatra adtak igónyjogosultságot. E tekintetben az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §. világosan rendelkezik. Képvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 17