Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
128 539. szám. össze úgynevezett csoportokká és Íratták át színleges vásári szerződésekkel egy »csoportfőre« ingatlan jutalékaikat és ily módon teremtettek maguknak 100 holdon felüli illetményeket, a melyeknek elkülönitését kérték. A visszaélések, a melyeket az axányjog-összevásárlók elkövettek abból a czélból, hogy a közös használatú tulajdont egyéni tulajdonná változtassák át, akir. Curiát arra birták, hogy 33/902. urb. szám alatt hozott ítéletében előbbi álláspontjával szemben ellentétes felfogásnak adjon kifejezést. Csikdánfalva községe közbirtokosainak újraarányositás iránt beadott kórósét elutasította, mert az indokok szerint úrbéri úton többé már azok a birtokosok sem követelhetik az arányositási eljárás folytatásának tarthatatlan czímén illetményeiknek természetben való elkülönitését, a kik azt kellő időben és helyen a törvény értelmében sikerrel kérhették volna, annál kevésbbé tehetik azt a kérvényezők, a kik annak idejében a törvény szerint arra jogositottak sem voltak és csak a végrehajtási eljárásnak teljesen és jogérvónyesen lett befejezése után szerezték azt az illetménymennyiséget. A kir. Curia ezen végzése közzé lett téve az Igazságügyi Közlönyben, ós közöltetett az erdélyrészi kir. törvényszékekkel. Ennek daczára nem szűnt meg az újra-arányositás, illetve különkiszakitás kérelmezése és elrendelése; így a Gyergyóújfalu községben folyamatba tett újra-arány ositási ügyben hozott 768/906. számú, végzés tanúsága szerint akadálytalanul elrendeltetett és végre is hajtatott az újra-arányositás, miután a beadott jogorvoslatok — állítólag tetemes összegek kifizetése árán —• visszavonattak. (Marosvásárhelyi kir. táblai elnök jelentése 18.903/906. szám alatt. 9 ) Arányjogvásár. A birtokközösségek felbontása, egyéni tulajdonná való átalakítása, és a közös birtokostársak formális kisajátítása a legújabban folyamatba tett arányosításoknál öltött nagyobb mérveket. Kifejtettem, hogy az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §-a az állandó birtokközösségeket akként szabályozza, hogy az erdők, havasok és különálló legelők arányosításának folyama alatt azok a részes felek, a kiknek saját egyéni illetménye a 100 kat. holdat meg nem haladja, állandó közösségben maradnak, ós a közösen maradó területeknek csupán használata illeti meg őket. Az arány ositási eljárás folyamatba tétele után a község élelmesebb, vállalkozó, tőkével biró tagjai, sőt idegen ügynökök is felkeresték a részesedésre jogosított közbirtokossági tagokat, ós pedig azokat, a kiket, mert saját egyéni illetményök a 100 holdon alul volt, csupán a közös használat joga illette meg a megállapítandó arány szerint, és tőlük ezeket a Mzös hassnálatra jogosító »ará,nyjogokat« megvásárolták. Az adásvételi szerződések vásár tárgyává teszik »az arányosítás folytán jutandó illetményt«, legtöbbször azon egyéni tulajdont képező ingatlanok megjelölése nélkül, a melyek után az arányrósz a jogosultat megilleti. A hol azonban az eljárás annyira haladott, hogy a mérnök az .aránytáblázatot kidolgozta, ott ennek alapján már meghatározott eszmei hányadokat foglalnak az örökvásári szerződésekbe. '") Jegyzet. Ugyanő.ak elrendeltetett' és fulytattatik jelenben is az eljárás a háromszékmegyei Albis községére nézve, a hol a megengedhetősógi Ítélet ellen beadott felebbezóst szintén visszavonták.
