Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
539. szám. 127 Kibód községben pl. a különben is csekély terjedelmű illetmények a szerint hasittattak ki, a hány darabban az erdők feküdtek. Egyes parczellák 50 öl hosszúságúak és fél öl szélesek. Lehetetlenné van téve teljesen közös erdőkben a legeltetés, de lehetetlen az okszerű erdőgazdaság is. Legfőbb indoka az 1880. évi XLV. t.-cz. módositó rendelkezéseinek éppen az volt, hogy a közösségek e káros felosztása elé gátat emeljen. E törvény a havasokat, valamint a különálló és más mívelósre nem alkalmas legelőket az erdőkkel ugyanazon rendelkezés alá helyezte; mert a mint a törvényjavaslattal beterjesztett igazságügyi bizottsági jelentés mondja, a törvény meg akarja szorítani a legelők és havasokra nézve az egyéni illetmények korlátlan elkülönítési jogát. 7 ) A törvény kifejezett czélja tehát az volt, hogy a nevezetes közgazdasági érdekből rendelt közösségeket fentartsa ós a legelőkre és havasokra nézve is kiterjeszsze a korlátozást. Az arányositások, a melyeket a nyolczvanas évek végéig végrehajtottak, csaknem kivétel nélkül követték a törvény intentióit; a földesúri illetmények elkülönitése után a birtokközösséget úgy az úrbéresek, valamint a 100 holdon aluli illetmónyesek fentartották; és az arányositások az arányrészek megállapítására szorítkoztak, az 1871 : LV. t.-cz. 10. §-ának b) pontja értelmében, a 2364/880. számú I. M. rendelet 39. §-a és az ezt hatályon kivül helyező, de hasonló intézkedést tartalmazó 356/93. számú I. M. utasitás 51. §-a szerint. A kilenczvenes évek eleje óta már észlelhető a közösségek megbontására irányuló törekvés. Több helyen sikerrel kisérlettók meg a részesek telekkönyvi kiigazitási keresettel átváltoztatni a közbirtokossági vagyont meghatározott személyek egyéni illetményévé, a nélkül, hogy az úrbéri eljárás szabályait alkalmazták volna. (Ditró, Csikszenmárton.) Majd a már befejezett és az arányrészek megállapítására korlátozott eljárást tették újra folyamatba. 8 ) Az úgynevezett »újraarányositások« útján igyekeztek egyes élelmesebb és az arányrószeket tömegesen összevásárló illetmónyesek a közös használatú ingatlanokat egyéni szabad tulajdonná átalakitani. Minden községben akadtak ügynökök, a kik fakereskedők, vállalkozók részére a 100 holdon 'aluli közösségre kötelezett illetményesektől és az úrbéresektől megvásárolták illetményeiket. Avagy maguk a közbirtokosok állottak 7 ) Jegyzet. Az indokolás szerint az 1871. évi LV. t.-cz. 8. §-ának kérdéses intézkedése a székelyföldön létező nagykiterjedésű és közös legeltetésen kivül más módon egyáltalában nem hasznosítható havasok ós legelöknél igen káros és hibás volt és egyik okát képezte azon idegenkedésnek, a melyet a székely közbirtokosok az arányosítás ellen tanúsítottak. Ebből az indokból helyesnek találtatott az, hogy havasoknál ós a feltétlen legelőtalajt képező, vagyis olyan legelőknél, a melyek vagy elkülönített fekvésűknél vagy talajuknak más mívelósre alkalmatlan voltánál fogva fel nem oszthatók, a természetben való elkülönítés tekintetében ugyanaz a szabály alkalmaztassák, a mely az erdőkre nézve eddig is fennállott. 8 ) Jegyzet. Lővóte községére nézve a közbirtokossági ingatlanok arányosítása az 1516/84. számú ítélettel fejeztetett be, az arányrészek megállapítására korlátozottan. Ebben az ügyben a kir. Guria előbb 2469/92. szám alatt kelt végzése indokolásában, a melylyel a hatáskör hiánya miatt utasította vissza a külön kiszakitásra igényt tartó felperest, utóbb a 42/97. számú ítéletében kimondotta, hogy az arányosítás ügye a törvény szerint elkülönítetten kiadható illetményeknek természetben való elkülönítésének mellőzésével eszközölt eljárással teljesen befejezettnek nem tekintetvén, az a körülmény az eljárás folytatását nem gátolja, hogy az egyes elkülönitóst kérelmező községek közbirtokosságai illetményüket az arányositási eljárásban hozott ítélet végrehajtása után szerezték.
