Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről
485. szám. 147 czélból, hogy e szolgálati minőség megszüntetésével azok egyszerre évi fizetéses állásba, művezetőkké legyenek kinevezhetők, mert sem a méltányossággal, sem a szolgálat érdekével nem találtam összeegyeztethetőnek azt, hogy a művezetői állásra teljesen képesitett s az ily szolgálatot teljes felelősség mellett el is látó alkalmazottak, továbbra is 7—-8 éven át napibér mellett teljesítsenek fontos szolgálatot. Az 1. §. utolsó bekezdése azonos az 1893. évi IV. törvényczikk 1. §-ában foglalt határozattal. Ennek a jelen törvénybe való átvétele az állami szolgálatban történő állásrendszeresitéseknek az államvasuti állásrendszeresitésekhez hasonló természetében és abban találja indokát, hogy az államvasutakkal szemben a törvényhozás budgetjoga ez utón is biztositva legyen. •••-Ö'v 2. §. :E szakaszban szabályozást nyer az a mód, a hogyan az államvasuti alkalmazottak az A. és B. táblázatokban feltüntetett állásokba, illetőleg magasabb fizetési osztályokba, vagy fizetési csoportokba, illetve fizetési fokozatokba jut, s itt az az eltérés, illetőleg ujitás fordul elő az államvasutaknál eddig követett s az állami tisztviselőknél továbbra is gyakorlatban maradó rendszertől, hogy kinevezés az államvasutaknál ezentúl csakis az A. vagy a B. táblázatokban feltüntetett állásokba való első alkalmazás idején foghat helyet. A magasabb fizetési osztályokba vagy csoportokba jutás ellenben jövőben már nem kinevezés, hanem épen úgy, mint bármely más mindennemű előmenetel, előléptetés utján fog történni. Indokát ez ujitás abban leli, hogy egyfelől most az A. táblázatban az alsóbb fizetési osztályok 1-ső fizetési fokozataiban is várakozási idők vannak megállapítva s igy az előmenetel a magasabb fizetési osztályokba is automatikusan történik, amit kinevezésnek tekinteni és nevezni nem lehet; másfelöl pedig, bár a hivatali életben meghonosittatott a magasabb fizetési osztályokba való kinevezés rendszere is, a közfelfogás kinevezés alatt mégis csak uj alkalmazásba jutást ért s az előmenetel minden más alakját előléptetésnek nevezi, ehhez a közfelfogáshoz simul most a törvényjavaslat is. A 2. §. utolsó bekezdése a kinevezések és előléptetések rendes időpontjául az év május és november l-jét irja elő. Ennek a meghatározása nemcsak a rendnek és az ügymenet egyszerüsitésének követelménye, hanem a várakozási idők egységes számitásának érdeke is, minélfogva ezt a különben eddig is fennállott s a katonaságnál is honos gyakorlatot az államvasutaknál most törvényesíteni kivánom. E mellett azonban az esetleg szükséges • kivételes eljárásra a szakasz szövegezése módot nyújt. E szakasz szerint a kinevezés a külön meghatározott esetek kivételével mindig csak az A. táblázat legutolsó fizetési osztályának, illetve a B. táblázat megfelelő fizetési csoportjának legalsó fizetési fokozatába történhetik. Ennek kimondása szükséges azért, hogy a már szolgálatban állókat a később szolgálatba lépők meg ne előzzék és hogy megővassék a javaslatban érvényesíteni kivánt az az elv, mely szerint az alapfizetésnél magasabb fizetéshez csakis bizonyos meghatározott szolgálati idő elteltével lehet jutni. E rendelkezés alól a törvényjavaslat szerint csak a következő három esetben van• kivételnek helye: a) A fogalmazók és mérnökök kinevezésénél, akik az A. táblázat VIII. fizetési osztályának 3-ik fizetési fokozatába nyerik első kinevezésüket. 19*
