Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról
442. szám. 345 Hogy forognak-e fenn fontos állami érdekek, annak mérlegelése a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tartozik. Újonnan szervezett községi vagy hitfelekezeti tanítói állásokon alkalmazott tanítók pedig az alapfizetés és korpótléknak állami kiegészítésére csak az esetben tarthatnak igényt, ha az új állás szervezése a vallás- és közoktatásügyi minister előzetes beleegyezésével történt. Az előbb említett 3 évi átmeneti idő alatt az iskolafentartók az iskoláikban alkalmazott tanítóknak csupán az 1893. évi XXVI. t.-czikkben meghatározott járandóságokat tartoznak biztosítani, a melyek kiegészítése czéljából ezen idő alatt az 1907. június hó 30-ig engedélyezett állami segélyek élvezetében 1910. szeptember hó 30-ig meghagyatnak. Az államsegély kiutalása ez esetben is a jelen törvény 32. §-ában körülirt módon történik. A jelen törvény határozatai azonban, a 2., 3. és 20. §-ok kivételével, ezekre az iskolákra is kiterjednek. Uj állami segély az átmeneti idő alatt is csak a jelen törvényben meghatározott alapfizetés és korpótlékok kiegészítésére és olyan iskoláknál alkalmazott tanítóknak adható, melyek e törvény összes feltételeinek eleget tesznek. 13. §. Ha a hitfelekezeti iskolafentartók az előző szakaszban megállapított határ" idők alatt nem biztosítanák tanítóik legkisebb fizetését is korpótlékát; d e iskolájukat mindamellett fentartani kívánják, az ezen törvényben megállapított legkisebb tanítói fizetés az iskolafenntartó hitfelekezet terhére biztosítottnak tekintetik. Ha pedig a tanítói fizetés behajthatatlan és az iskolafentartó e körülmény megállapítása után még sem veszi igénybe az államsegélyt, az az iskolafentartó abban a községben elveszti iskolafentartási jogát. 14. §. . A községi és hitfelekezeti tanítói fizetéseknek, illetőleg a kántortanítói egész javadalomnak eddig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból okmányszerű díjlevél alapján szolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható. Jogában áll azonban az iskolafentartó községnek, illetőleg hitfelekezetnek az államsegélylyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami tanítók fizetése arányában saját erejéből felemelni, a nélkül, hogy ennek következtében a. már megállapított államsegély megvonható, vagy leszállítható lenne. Ha valamely államsegélylyel kiegészített tanítói állásnak jövedelme az iskolafentartó által el nem hárítható állandó természetű körülmény következtében csökken, az illetékes iskolai hatóság a közigazgatási bizottság útján a vallás- és közoktatásügyi ministertől az államsegély felemelését kérheti. Ha azonban a tanítói állás jövedelmének a 3. bekezdésben irt csökkenése a tanítói javadalmazásnak az állami tanítók fizetése arányában történt felemelése után következnék be, az államsegély felemelése csakis a jelen törvény 2. és 3. §§-aiban megállapított járandóságok erejéig kérhető. 15. §. A vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhozás által ezen czélra engedélyezett összegből az arra utalt községek és hitközségek népiskolai tanítóinak alapfizetését és korpótlékát, az illetékes iskolai főhatóság értesítése mellett, a törKépvh. iromány. 1906—1911. XII. kötet. n.
