Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

346 442. szám. vényhatósági közigazgatási bizottság utján a jelen törvény 2. és 3. §-ában megállapított összegekig, a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-aiban foglalt feltételek mellett, államsegélylyel kiegésziti. Az államsegély összegének meghatározását megelőzőleg a közigazgatási bizottság megállapítja: a) a községnek, illetve a hitközségnek, továbbá az iskolának szabályszerű költségvetése, a tanitói díjlevél és a hitközség anyagi helyzetét igazoló, a járási főszolgabíró (polgármester) által láttamozott helyhatósági bizonyítvány alapján, a népiskolai hatóságok által bejelentett tanítói járandóságoknak, illetőleg kántortanítói egész javadalomnak és az ezek fedezetéül szolgáló jövedelmeknek mennyiségét; b) a tanító törvényes képesítettségét, magyar állampolgárságát, valamint azt, hogy magyar nyelven helyesen beszélni és irni, valamint tanítani is tud, és hogy a jelen törvény 33. §-ában előirt esküt letette; c) azt a körülményt, vájjon az illető iskola megfelel-e az 1868 : XXXVIII. t.-ez. 27. és 28. §-aiban követelt feltételeknek; d) megvizsgálja továbbá a közigazgatási bizottság azt is, hogy az illető iskola tanítási terve és tanulmányi rendje, valamint felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek, s különösen a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-ai rendelkezéseinek és azt, hogy az illető tanítónak osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány mindennapi (6—12 éves) tanköteles lesz utalva. A mennyiben a tankötelesek száma 30-on alul maradna, a vallás- és közoktatásügyi minister csak kivételes esetekben engedélyezhet államsegélyt. 16. §. Alapfizetés-, vagy korpótlék-kiegészítés czimén államsegélyt csak olyan községi vagy hitfelekezeti iskolák tanítói nyerhetnek, melyekben az 1868 : XXXVIII. t.-ez. 11. és 55. §-aiban, valamint a jelen törvény 19. és 20. §-aiban felsorolt köteles tantárgyak a mindennapi iskolában, az illető egyházi főhatóság, illetőleg a vallásés közoktatásügyi minister által kiadott tanterv szerint 6 évre felosztva, faluhelyen legalább 8 havi, városokban legalább 9 havi szorgalmi idő alatt taníttatnak. 17. §. Minden iskola és minden tanitó, tekintet nélkül az iskola jellegére és arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem, a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét tartozik kifejleszteni és megerősíteni. Ennek a szempontnak az egész tanításban érvényesülni kell; külső kifejezéséül minden iskolában, jellegkülönbség nélkül, úgy a főbejárat fölött, mint megfelelő helyen a a tantermekben Magyarország czímere helyezendő el, a tantermekben a magyar történetből vett falitáblák alkalmazandók, nemzeti ünnepeken pedig az épületen a magyar nemzeti czímeres zászló tűzendő ki. E jelvényeken kivül csak a törvényhatóság és a község czímere és az iskola községi, illetőleg felekezeti jellegét a törvényesen megállapított kitételekkel megjelölő külső felirat és a tantermekben vallási jelvények és az oktatáshoz szükséges tanszerek alkalmazása van megengedve, melyek azonban idegen történeti vagy földrajzi vonatkozásokat nem tartalmazhatnak és csakis hazai készítmények lehetnek. A vallás- és közoktatásügyi minister a tárczája terhére gondoskodik arról, hogy az összes iskolák a