Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról
328 442. szám. Az első szakaszban »a községi és hitfelekezeti népiskolák tanitói« meghatározást olykép módositolta, hogy »kÖzségi és hitfelekezeti elemi népiskolák tanítói, mivel az érvényben levő 1868 : XXXVIII. törvény a népiskoláknak több fokozatát ismeri, melyek közül jelen javaslat csak az elemi népiskolák jogviszonyait óhajtván rendezni, a ministeri javaslatban irt általános kifejezés félreértésre szolgáltatna okot. A második szakasz 1. és 2. bekezdését styláris szempontból és világosabb meghatározás czéljából a következőkép módosította: »a községi és [hitfelekezeti rendes tanítóknak alapfizetése az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1200 koronában, a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben legalább évi 1100 koronában, a negyedik lakbérosztályba sorozott, vagy lakbérosztályba nem sorozott községekben legalább évi 1000 koronában állapítandó meg.« »Az iparos- és kereskedő-tanoncz oktatásért, valamint a gazdasági ismétlőiskola vezetéséért nyert tiszteletdíj ebbe az alapfizetésbe be nem számitható.« A segédtanítók alkalmazását a ministeri javaslat is csak különös figyelmet igénylő kivételes esetekben engedi meg. Ez intézkedést a közoktatásügyi bizottság is magáévá tévén, a segédtanítók alkalmazását időbeli határhoz is kívánta kötni, miért a harmadik bekezdést következőleg módosította: »A segédtanítók önállóan külön osztályt csakis a közigazgatási bizottság engedélye folytán, még pedig csak ideiglenesen s legfeljebb egy évig vezethetnek és legalább is évi 800 korona tiszteletdíjban részesitendők«. A lakbérilletményekre vonatkozóan a közoktatásügyi bizottság, tekintettel az iskolafentartók helyzetére, kik — különösen városokban — nem minden esetben képesek a természetben való lakásokkal 1 /Í holdnyi kertilletményt is adni, megállapította, hogy azon esetben, ha az iskolafentartó a máskülönben megfelelő tisztes lakást bocsáthat a tanitó rendelkezésére, de e mellé kertilletményt adni módjában nem áll, e kertilletmény helyett a nyugdíjtörvényben is egyenérték gyanánt elfogadott 20 korona készpénzt köteles évenként fizetni. A maguk egészében készpénzben szolgáltatandó lakbérilletmények megállapításánál pedig a tanítók és az állami tisztviselők illetményei közötti kapcsolatot,— a mi a törvényjavaslat több intézkedéseinél is félreértésre adhatna okot — mellőzni óhajtván, szükségesnek tartotta a lakbérek összegének felsorolását. E szerint a negyedik bekezdést következő szövegben ajánlja elfogadásra: »Minden rendes tanítót a fizetésén kívül még természetben tisztes lakás (legalább két szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek), továbbá legalább x / 4 holdnyi kert, vagy kertnek nemléte esetében ennek ellenértéke gyanánt 20 korona készpénz illeti meg; természetben tisztes lakás hiányában pedig minden tanítónak az első lakbérosztályba sorozott községekben évi 600 korona, a második lakbérosztályba sorozott községekben évi 420 korona, a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben évi 360 korona, a negyedik lakbérosztályba sorozott községekben évi 300 korona és a lakbérosztályba nem sorozott községekben évi 200 korona lakáspénz jár. Több tanítóval bíró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását,, illetőleg lakbérét a helyi iskolai hatóság a fennebbiektöl eltérőleg is rendezheti.« Az utolsó bekezdést styláris szempontból és világosabb meghatározás czéljából a következőkép módosította: »továbbá a tanitó halála esetén« helyett: »továbbá, hogy a tanitó halála esetén«, s mivel az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 138.
