Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

442. szám. 329 §-ára való hivatkozás csakis a »hitfelekezeti elemi népiskolákban működő rendes tanítókra* terjeszthető ki, az idézett szövegben ezt határozottan kitüntette. A 3. §-ban a korpótlék számszerű meghatározásánál styláris szempontból az »ismét« és »ujra« szavak helyett mindenütt a »további« kifejezés haszná­latát ajánlja a közoktatásügyi bizottság. Ugyanily szempontból javasolja, hogy a harmadik bekezdésben, hol az »ad igényt« szavak a szövegben kétszer fordulnak elő, csak az első helyen hagyas­sanak benn. A negyedik bekezdésben »tanitói szolgálatát« helyett »tanitói működését« kivánja bevétetni. A hatodik bekezdésben »minden tanitó« megjelölésnél világosabb: »minden községi és hitfelekezeti tanitó«, s ugyané bekezdés második mondatában »a jelen törvény életbeléptekor« helyett szabatosabb: »a jelen törvény életbelépté­nek idejében«. A 4. §-ban ezen szavak: »feljogosittatik, hogy« kihagyandók s e kifejezés: »személyes pótlék«, »személyi pótlék«-kal cserélendő fel. Ugyan e §-ban határozottan kifejezendő, hogy az ennek alapján engedé­lyezhető személyi pótlékra csakis az egy és ugyanazon helyen huzamosabb időn át alkalmazott és a népnevelés terén kiválóbb érdemeket szerzete tanitóknak lehet igényük. Mert a ministeri indokolás szerint is e 200 korona személyi pótlék enge­délyezése azon okból indokolt, hogy a kisebb fizetésű csoportba osztott közsé­gekben működő elemi néptanítóknak ne legyen okuk a magasabb csoportba tar­tozó állomásokra törekedni s ezáltal az elemi népoktatás nagy hátrányára lévő gyakori tanitóváltozásnak egyik legfőbb inditó oka megszűnjék. E czél elérésére pedig elegendő, ha a személyi pótlék engedélyezése az egy és ugyanazon helyen huzamosabb időn alkalmazott és a népnevelés terén kiváló érdemeket szerzett, tehát magasabb fizetési csoportba való előléptetésre joggal igényt tarló elemi néptanítókra korlátoltatik. Mindezek figyelembe vételével a közoktatásügyi bizottság emiitett szakaszt következőkép módosította: »A vallás- és közoktatásügyi minister feljogosittatik, hogy a községi és hit­felekezeti elemi népiskoláknál egy és ugyanazon helyen huzamosabb időn át alkalmazott és a népnevelés terén kiváló érdemeket szerzett néptanítók részére, az állami költségvetésbe e czélra megállapított hitel keretében, a közigazgatási bizottság a kir. tanfelügyelő javaslatára évi 200 korona fizetés természetével bíró személyi pótlékot engedélyezhet.« Az 5. és 6. §§ okát styláris szempontból és világosabb meghatározás czél­jából a bizottság a következőkép szövegezte: 5. §. »A községi és hitfelekezeti rendes tanitó alapfizetése a jelen törvény 7. és 8. §§-ban foglalt megszorítással, készpénzen kivül, természetben szolgál­tatott járandóságokból vagy földbirtok jövedelméből is állhat.« 6. §. »A községi és hitfelekezeti elemi iskolai rendes tanitó készpénz fize­tését az iskolafentartó köteles havonkint vagy évnegyedenkint, mindig előlegesen kiszolgáltatni.« A hetedik szakasznál szükségesnek látta a közoktatásügyi bizottság annak is határozott kimondását, hogy az iskolafentartó a terménybeli járandóságot nem­csak megszabott módon és átlagos minőségben, de meghatározott időben is legyen köteles kiszolgáltatni s a mennyiben ezt nem tenné, köteles legyen annak kész­pénzbeli értékét megfizetni. A tanitó érdeke követeli ugyanis, hogy necsak készpénzbeli fizetését, de Képvh. iromány. 1906—1911. XII. kötet. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom