Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.
Irományszámok - 1906-338. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése "az iparfelügyelők 1903. és 1904. évi tevékenységéről" szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés tárgyában
338. szám. 27 aknázatlanok. A pozsonyi felügyelő az üzemnyitások körülményeit és az alkalmazottak bérviszonyait tünteti fel érdekesen. Legeminensebb feladatát képezi az ipari felügyeletnek a munkásvédelem általánosságban és különösen az egészségre ártalmas befolyások csökkentése, az üzemi foglalkozások között a baleseti veszély kevesbitése, a különböző munkásbiztositdsok ellenőrzése, befolyásának érvényesítése a biztositások érdekében. A küzdelem azon káros befolyások ellen, melyek a munkás egészségére ártalmasak, nem mindenütt egyforma. Függ az részint az illető munkaadó áldozatkészségétől, részint az illető ipari termelésben meghonosított szokástól, részint az illető munkaadó szociális érzékétől és szociális képzettségi fokától. Az iparfelügyelő hivatása, hogy irányitólag és támogatólag hasson a jó egészségi viszonyok biztosítása érdekében. Konstatálni kell, hogy haladásunk ez irányban lassú. Ezen lassúságnak oka, hogy az iparfelügyelő fizikailag képtelen minden kötelességét pontosan ellátni. Az 1903. évben a fővárosi felügyelő 871, kötelezően mégvizsgálandó telep közül 555 telepet vizsgált meg tényleg, tehát a telepek 37°/o-a vizsgálatlan maradt. Ez az állapot a következő esztendőben javult. De sem az egyik, sem a másik esztendőben éjjeli vizsgálat nem volt/ holott éppen a fővárosi |félügyelői körben ennek legnagyobb jelentősége volt volna. , . A baleset veszélyének elhárítása mind a munkásra, mind a munkaadóra elsőrangú érdek és ha eddig ez irányban nem fejtetett ki a kellő gond, ha az iparfelügyelők szigorú közbelépése vált szükségessé, azt csak annak lehet tulajdonítani, hogy midkét fél a szükségesnél kevésbé gondozta érdekeit. Most á baleset-biztosítási törvény eddiginél nagyobb szigorúságot fog követelői a balesetveszély elhárítása körül, mert ez magának a biztosítási pénztárnak is elsőrangú érdekévé fog válni. Az összes nagyipari munkások 53°/o-a jelenleg is biztosítva van a baleset esetére. Ezen arányszám a fővárosban megnövekszik 82°/o-ra, sőt némely iparágban 95°/o ra. Sajnos, hogy súlyos balesetek, sőt halálos balesetek is aránylag még mindig igen gyakoriak. Az 1904. évben volt 142 halálos végű baleset. Némely helyeri, mint például a beszterCzebányai és kassai iparfelügyelői kerületekben, éppen aránytalanul sok volt az ilyen baleset. A halálos balesetek történetéből látható, hogy azok éppen a legkisebb értelmiségű munkások körében gyakoriak, kik érthetetlen könnyelműséggel bocsátkoznak a veszélybe. A rokkantság és aggkor idejére szóló biztositások nagyon jelentéktelenek. Ezen irányban haladás nem konstatálható. Némely kerületben — így az aradiban, a brassóiban — az ilynemű biztosítás egyáltalában ismeretlen fogalom. Más kerületekben — igy a pozsonyiban—a mostoha ipariviszonyok miatt visszafejlődés észlelhető. Az emiitett általános ipari viszonyok miatt a munkásjóléti intézményekben sem gazdagodunk. A munkáslakások, kivált némely üzemben, rendkívül sok kívánni valót hagynak hátra. Sajnálatos körülmény, hogy a munkásjóléti intézmények létesítésében az állami kezelésben levő üzemek sem járnak követésre méltó példával. A munkásbiztositások között jelenleg legfontosabb a betegség esetére szóló kötelező biztosítás. Ezen biztosító intézmény sem felel meg hivatásának. A fővárosi betegsegélyző pénztárak ellen nincs panasz, de az ország többi, 16 felügyelői kerületéből mindenfelől panasz hangzik. Az iparfelügyelők kifejezik reményüket, hogy az intézmény gyökeresen meg fog javíttatni. A kerületi betegsegélyző pénztárakkal szemben a debreczeni és szegedi felügyelők kiemelik a vállalati pénztárak fokozottabb és megfelelőbb működését. Igen érdekesek a felügyelök jelentései a sztrájkokról. A fővárosi felügyelő prag4*