Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.
Irományszámok - 1906-338. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése "az iparfelügyelők 1903. és 1904. évi tevékenységéről" szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés tárgyában
28 338. szám. matikus jelentései kiváló figyelmet érdemelnek. A vidéki felügyelők jelentéseiben sokszor ismétlődik az az észlelet, hogy a sztrájkok a központból rendeztetnek. Kétszeresen figyelemreméltó és aggasztó jelenség, hogy a sztrájkok az 1904. év folyamán, főleg a kézműipar körében szaporodtak. Továbbá ezen év folyamán jelentkezett először az úgynevezett: »általános sztrájk*. Aradon és Debreczenben folyt ilyen sztrájk. Rövid életű volt, nagyobb zavart nem okozott és mikor titkos szavazásra került a sor, akkor a munkások leszavazták a további harczot. Ugyancsak most jelentkezett először ipari életünkben az úgynevezett »munkakizárás«; a szervezett munkaadók kizárták a munkából a nekik nem tetsző munkásokat, a sztrájkok száma állandóan emelkedőben vau. Azonban a sztrájkküzdelmek megítélésében nagyon óvatosaknak kell lennünk, mert találkozunk oly jelenségekkel is, melyek mindenkit méltán gondolkodóba ejtenek; igy a malomüzemben a munkások 24 órát dolgoznak a felváltásig, némely ágban a női munkások is 13 órát dolgoznak egy napon, az állami dohánybeváltó intézménynél a női munkások napi 52 fillérért dolgoztak. Az iparfelügyelők ügykörébe tartozik a kazánvizsgálat. E tekintetben a ministerium érthető módon nagy szigort kivan. Ezen szigorú eljárás következtében a szerencsétlenségek a kazánok körül örvendetes módon gyérülnek. Az iparfelügyelők évi jelentéséből nyilván kitűnik, hogy az iparfelügyelők jelenlegi státusa, kivált egynémely ipari körzetben, megfelelni nem képes. Az iparfelügyelet jelenlegi szervezete szerint ezt az egész feladatot egy főfelügyelőség és tizenhét felügyelőség végzi. Részint a körzetek óriás kiterjedettsége, részint a topográfiai nehézségek, részint a közlekedési akadályok ez idő szerint fizikailag lehetetlenné teszik, hogy a felügyelet teljes mértékben megfeleljen. így az 1903. évben magában a fővárosban, mely egyszersmind az ország legelső ipari városa, a szakfelügyelő kénytelen volt bevallani, hogy hivatásának teljes betöltésére egyszerűen nem képes s az üzemek 37°/o-a vizsgálatlan maradt. Ezen állapot a következő évben a szervezet körül történt javitás következtében lényegesen javult, de még mindig nem teljesen kielégítő a javulás. Sőt sajnálattal ki kell emelni, hogy éjjeli üzemvizsgálatok még a főváros területén sem történnek. Ennélfogva kétségtelen, hogy az iparfelügyélet szervezetében javításra immár elodázhatatlanul szükség van. A t. Ház asztalán fekszik az ipari baleset esetére biztosító törvényjavaslat. Ezen javaslat, ha törvénynyé válik, tetemes terhet hárít majd a munkaadókra. A munkaadók érdekében s a balesetbiztosítási pénztár jövőjének érdekében fog állani, hogy az iparfelügyelettel szoros szervi kapcsolatban fejlesztessék ki a munkásvédelmi múzeum, melynek fontos hivatása leend, hogy az érdekeltek ott szemléljék az eszközöket és az eljárást, melyet a baleset elhárítása körül foganatba kell venni és megtanulják, hogy a balesetben az első segítséget miként kell nyújtani. A bizottság az iparfelügyelők tevékenységéről szóló jelentést a t. Háznak tudomásulvétel végett ajánlja. Kelt Budapesten, a képviselőház munkásügyi bizottságának 1906. évi deczember hó 13-án tartott üléséből. lűrnszt Sándor s. k., a munkásügyi bizottság előadója. Giesswein Sándor s. k., a munkásügyi bizottság elnöke.
