Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-219. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a mocsolád-siófoki helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről
60 219. szám. Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerülő ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbizott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közmunka- és közlekedési ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 68fi. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapitásaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasút vonalán 3.730 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a mocsoládi és siófoki csatlakozó állomásokon, valamint a magyar királyi államvasutak Kaposvár állomásán előállitandó uj, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság Siófok állomásán — kivéve a mozdonyszintelepen fektetendő vágányokat, melyek a 23*6 kg-os sínrendszernek megfelelő felépitménybőí állíthatók elő, valamint a Siófok állomáshoz való csatlakozástól Mocsolád felé 300-0 m. hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonalán is elsőrendű vasúti felépítmény létesítendő. Hasonlóan elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőleg készítendők az ily felépítménybe eső váltók és keresetezések (teljes kitérők) is. A siófoki csatlakozó állomáson elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban — ide nem értve az ei.en állomáshoz csatlakozó 800 0 m. hosszú elsőrendű pályarészt, melynek felépítménye egészen uj anyagokból állítandó elő, — ócska, de még teljesen használható állapotban levő sínek, hevederek és alátétlemezek is alkalmazhatók, de az összes csavaroknak és sinszegeknek, továbbá a közönséges talpfáknak és talpfacsoportoknak, valamint a váltóknak és keresztezéseknek ujaknak kell lenniök. A magyar királyi államvasutak Kaposvár állomásán a motorkocsiszinhez vezető vágánynak a meglevő állomási vágányzatba eső váltója és a keresztezés, illetve az egész kitérő elsőrendű felépítménynek megfelelően készítendő, ellenben a vágány maga, illetőleg annak a kitérőn túl levő része 236 kg-os sinrendszerű felépítményből készíthető. Mindezen létesítményeknek ujaknak kell lenniök. Az elsőrendű felépítményre nézve Siófok állomáson a császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság illető vonalának, Kaposvár állomáson pedig a magyar királyi államvasutak illető vonalának szabványai mérvadók és kötelezők. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyó méterenként 236 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 220 m., vastagság = 0*14 m., alsó széles-
