Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-218. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a brassó-háromszéki helyi érdekű gőzmozdonyú vasut brassó-kézdivásárhelyi vonalának folytatásaként Kézdivásárhelytől-Bereczkig vezetendő helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában

218. szám. _B3 fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-15 m. vastag kőalappal és 0-15 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok ós építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látan­dók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. .. Minden állomáson kert számára legalább 400 m.' 2 , és minden egyes állo­mási és ; vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m. 2-nyi, a célra alkal­mas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyha­tók, de a: szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya i'435 méter nyomtávval építendő. A sinek, melyek acélból gyártandók, folyóméterenkint 23-6 kg.-nál köny­nyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kg. keróknyomás alatt négyzetem.-ként 1.000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — középtől középig mérve — a helyi érdekű vasút állomásain 4­5 m.-nél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a, különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított i /2°/o-át, és azonkívül egy teljes váltót és keresztezést, egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és acélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési célokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolá­sát, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépít­ményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfa­csoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkereszte­zésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az. állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és am. nnyiben azok az ópités ellenőrzésé vei megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérület­lenek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes célokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzeté­nek a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. ós 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi december 31-én 18.091. sz. a. kelt közm, ós közlek. minis­Képvh. iromány. 1906—1911. X. kötet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom