Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-218. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a brassó-háromszéki helyi érdekű gőzmozdonyú vasut brassó-kézdivásárhelyi vonalának folytatásaként Kézdivásárhelytől-Bereczkig vezetendő helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában

218. szám. 25 . G. §. A jelen függelékkel engedélyezett vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,787.000 koronában, azaz: egymillióhétszáznyolczvanhétezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 110.000 koronát tartozik fordítani. Ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar kíi'éíyi ministei: a magyar királyi pénzügyin misterrel egyetértőleg állapítja meg. A brassó—háromszéki helyi érdekű vasutaknak a bevezetésben említett alapengedélyokirathoz 1905. évi márczius hó 30-án 20.021. szám alatt kiadottfüggelék 1. t;-a értelmében a brassó—kézdivásárhelyi fővonalra nézve 6,100.000 koronában, a brassó—bosszufalusi szárnyvonalra nézve pedig 1,300.000 koronában, összesen tehát 7,400.000 koronában megállapított tényleges tőkéje a jelen szakasz első bekezdésében számjelzett tényleges tőke figyelembevételével 9,187.000 koronára, azaz: kilenczmillióegyszáz .yolczvanhótezer koronára felemeltetik. A jelen engedólyokirati függelékkel engedélyezett vasútvonalnak 1,787.000 koronában megállapított tényleges tőkéjéből 10.000 korona kihasítandó, mely összeg kizárólag készpénzben a netán szükséges hóvódőniűvek költségeinek fedezésére mint külön tartalékalap kezelendő, megjegyeztetvén, hogy ez utóbbi tartalékalapból annak rendeltetésszerű felhasználása után netán fenmaradó összeg a jelen szakasz harmadik bekezdésében jelzett engedélyokirat! Jüggelék 2. §-ában a brassó—kézdivásárhelyi fővonalra nézve megállapított beruházási tartalékalaphoz lesz csatolandó. * 7. §. Az alapengedélyokmány 18. §-ának egyidejű hatályon kívül helyezése mellett a társaság összes vonalaira kiterjedő hatálylyal a következők állapittatnak meg : Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassa, az engedélyokirat hatályának taitama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket ós villamos jelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes társaság a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1: 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két póldányáKépvh. iromány. 1906—1011. X kötet. 4