Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-222. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagykároly-mátészalka-csapi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről
140 222. szám. Az állomások a szükséghez képest az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy rendeletileg megállapítandó kiterjedésben és módon lesznek bekeritendők, valamint megfelelő szerkezetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fennforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők; e mellett, azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, a melyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben, vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. Külön megemlittetik, hogy azon intézkedések, a melyek sorompók alkalmazását illetőleg egyes útátjárókra nézve netalán már a bejárási vagy pótbejárási jegyzőkönyvekben és az azokat helybenhagyó ministeri rendeletekben foglaltatnak, szintén végrehaj tandók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távírót létesíteni, melyen az állomások közti távírás eszközölhető legyen, megjegyezvén, miszerint »Nagy-Károlytól« »Záhonyig« teljesen új táviróvonal állilandó elő, a »Záhony« és »Csap« között levő peage-vonal mentén pedig a meglevő táviróoszlopokon még egy új vezetékdrót feszítendő az új helyi érdekű vasút czéljaira. E végből: 1. köteles az összesen mintegy 87-1 km. vonal- és 97-1 kilométer huzalhosszban létesítendő üzleti táviróvezeték és a védjelzővezetékek megépítéséhez szükséges 1750 darab téli vágású, ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy, ákácz- vagy vörös fenyőoszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozhatik, saját költségén beszerezni és a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 1750 darab oszlop közül 175 darab 8 méter és 1575 darab 6 x /2 méter hosszú kell hogy legyen. A mennyiben a vasút építése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomás-áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott építési anyagok mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedélyes az e czímen felmerülő költséget is az épitési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előirt üzleti táviró és védjelző berendezések építése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni, és ezen költségek fedezésére, mielőtt az épités foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresné, 12.000 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleset a budapesti posta- és távirdaigazgatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított, lel ét-nyugtát, az épités foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni.
