Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
186. szám. 259 felállitásának, mint arra az emiitett szakasz 2. pontja utal, a biztosítással járó terheknek arányos megosztása lesz a következménye. Ugyancsak a kölcsönösség elvére való tekintettel czólja továbbá az országos pénztárnak a betegsegélyezés országosan egységes elvek és módok szerint való rendezése (3., pont), ebből kifolyólag az orvosi kérdésnek és a gyógyszerszolgáltatásnak, szóval a tagok egészségügyi ellátásának országosan, egységes elvek szerint való rendezése. . Tekintettel arra a nagy humanitárius feladatra, melyet az; országos pénztár a gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben levő társadalmi osztály, a munkásosztály egészségügyi érdekeinek ellátása czéljából kizárólag az érdekeltek anyagi hozzájárulása alapján kifejt, továbbá arra, hogy ez a társadalmi osztály ilyen biztosítási szerv hiányában a maga egészségügyi ellátásáról kellőképen gondoskodni nem képes, úgy hogy a biztositási szervezet működése nélkül úgy az orvosok, mint a gyógyszertárak anyagi exisztencziájukat az ezen társadalmi osztályból szerezhető jövedelmekre csak a legminimálisabb mórtékben alapithatják, anyagi érdekeik számottevő megkárosításáról tehát ebben az esetben jogosan alig lehet szó, kapcsolatban a törvényjavaslat 51. §-ának 1. pontjában foglalt intézkedéssel, mely a munkásbiztosító pénztáraknak módot nyújt arra, hog} r az orvosokkal az ingyen orvosi gyógykezelés, nyújtása czéljából előzetesen egyezséget köthessenek, a törvényjavaslat 101. §-ának 4. pontja arra is feljogosítja a belügyministert, hogy úgy az országos munkásbetegsególyző és balesetbiztosító pénztárnak, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztáraknak, kizárólag a biztosított pénztári tagok részére való gyógyszerkiszolgáltatási jogával, házi gyógyszertárak tartását engedélyezhesse. Ez a rendelkezés feltétlenül szükséges abból a czélból, hogy a biztosító pénztárak gyógyszerszolgáltatása a közegészségügyi követelményeknek teljesen megfelelő módon, azonban a pénztárak anyagi erejének túlságos megterhelése nélkül eszközölhető legyen. A kerületi munkásbiztositó pénztárak mindenesetre rendelkeznek olyan tagállomány nyal, hogy rájuk nézve a házi gyógyszertár tartása kifizeti magát, a mennyiben azonban mégis bizonyos ritkább népességű területeken esetleg valamely kerületi munkásbiztositó pénztárnak házi gyógyszertár tartásának jogával való felruházása anyagi érdekekből czélszerűnek nem fog mutatkozni, amire nézve a belügyminister saját hatáskörében dönt, az ilyen kerületi munkásbiztositó pénztár helyett valamely szomszédos kerületi munkásbiztositó pénztár lesz mindkét pénztár területére nézve a házi gyógyszertár tartásának jogával felruházható. A 101. §. 5. pontja, mint az országos pénztár egyik legfontosabb czélját, külön felemlíti a munkáskórházak, rendelő intézetek, gyógy- és üdülőhelyekről való gondoskodást, mig a 6. pont a törvényjavaslat. 31. §-ával összhangban a betegség esetére való biztosítás czéljaira szükséges tartalékalap lótesitósóről tesz említést.. A 101.. §. 7. pontja szerint az országos munkásbetegsególyző és balesetbiztosító pénztár czéljai közé tartozik a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottak és természetszerűen az önként biztosítottaknak is szinten a kölcsönösség elve alapján és a kerületi munkásbiztositó pénztárak közvetítése mellett balesetre való biztosítása és ugyancsak a. 8. pont szerint a 39. §; alapján a balesetbiztosítási tartalékalap gyűjtése.. "Végül a 101. §..9. pontja úgy az országos, mint a kerületi munkásbiztositó pénztáraknál, alkalmazott tisztviselők szolgálati viszonyainak, és nyugdíjügyének rendezését teszi az országos pénztár feladatává. Ez egyik 33*
