Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
180. szám. 251 vállalatot is kötelezni, hogy a baleseteket bejelentse, mindazonáltal czélszerűbbnek látszik azt az első segélyt nyújtott orvosra bizni. A közlekedési vállalat megbízása azzal a nehézséggel járna, hogy egyrészt a sérültek kipuhatolása okozna némelykor nehézséget, másrészt a sérült sokszor nem is jelentkezik, míg az orvosnál ez az eset kevesebb agályra ad okot, mert vagy olyan súlyos balesetről van szó, melyhez orvost és rendszerint a hatósági orvost, hivnak és akkor ugy is fel kell vennie a sérült azonosságát, vagy olyanról, melynél a sérült a vállalatnál tulajdonképen nem is jelentkezik, hanem csak orvoshoz fordul. Mindenképen czélszerűbb tehát az orvosra bizni ezt a teendőt, a kinek ezért a pénztár majd a végrehajtás rendjén megállapítandó díjat fog fizetni. Az ily bejelentések esetén a vizsgálatot a baleset helyére vagy az igénybe vett orvos székhelyére illetékes elsőfokú rendőri hatóság tartozik foganatosítani. Ha a baleset helyére hívták az orvost, akkor előbbi eset áll be, ha nála jelentkezett a sérült, utóbbi. .•.•:.'•.. Külföldön előforduló balesetek bejelentésének és megvizsgálásának szabá- 8S. §. lyozását a törvényjavaslat a rendeleti útnak tartja fenn. Különösen a közlekedési vállalatokon, vasúton, hajón előforduló balesetekről van itt szó. Az álló üzemekben előforduló balesetek más elbírálás alá tartoznak. Ha oly állam területén fordulnak elő, melylyel e tekintetben viszonosságot tartunk fenn, akkor ez a szakasz nem kerül alkalmazásra, mert az illető ott biztosítva lévén, az ottani szabályok alkalmazandók reá. Másképen alakul a helyzet oly államokban előforduló balesetekkel szemben, melyeknek balesetbiztosításuk nincs és viszont egészen másképen vasúton vagy hajón, de az ország határán túl előforduló balesetekkel. Előbbi esetben rendszerint a külföldi hatóságok lesznek igénybe veendők, mert más eljárás alig kínálkozik, nem lévén mindenütt konzuli képviseletünk. Utóbbi esetben azonban a bejelentési kötelezettség a közlekedési eszköz vezetőjére lesz legczélszerűbben ruházható, a ki e kötelességót akkor fogja teljesíthetni, mikor az ország területére ismét visszaérkezik. A tulaj dónk épeni kártalanítási eljárást lehető részletességgel a törvény- 89. §. javaslat 89. ós következő szakaszai szabályozzák. Alapelve ennek, hogy a kártalanítás hivatalból állapítandó meg, mert a kártalanításra a sérültnek és hozzátartozóinak törvényes igényük van és azt nem kell külön kérniök. Rendszerint a baleset rendőrhatósági megvizsgálása, illetőleg az erről fölvett ós az illetékes kerületi pénztárhoz beküldött jegyzőkönyv szolgál az eljárás alapjául, mely jegyzőkönyv a 86. §. rendelkezései szerint a vizsgálatot követő nyolcz nap alatt beküldendő. Azonban a rendőrhatósági vizsgálat nem lévén feltétlen követelmény a kártalanítás megállapításában, a balesetek nagy száma nem is kerül hatósági megvizsgálás alá. A kerületi pénztár a munkaadó bejelentése alapján ugy is értesül a balesetről. Ha szükségesnek tartja, intézkedik annak rendőrhatósági megvizsgálása iránt, ha nem, akkor e nélkül jár el. A kisebb jelentőségű következményeket — gyógykezeltetés és múló munkaképtelenségi esetek, időleges járadékok, valamint halálos baleseteknél a temetkezési járulékok — a kerületi pénztár állapítja meg, a többit az országos munkásbetegsegélyzo és balesetbiztosító pénztár igazgatósága, utóbbi természetesen ugy, hogy az anyagot részére a kerületi pénztár készíti elő és szolgáltatja. A fősúlyt a törvényjavaslat az eljárás gyorsaságára fekteti.Határidőketugyan nem állapit meg, a mint lehetetlen is volna, de kimondja, hogy oly időben ós ugy 32*
