Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
210 186. szám. a balesetbiztosítás behozatala alkalmával az előzetes költségszámítás tekintetében sokkal kedvezőbb helyzetben. A balesetek számát tekintve pedig ugy Németország, mint Ausztria tapasztalatból tanulták meg azt az igazságot, hogy jó baleset-statisztikát tulajdonképen csak kötelező balesetbiztosítás mellett lehet kapni és azt is csak évek hossza sora után. Épen e körülménynél fogva, azt hiszem, leghelyesebb, hogy hazai viszonyainkra nézve számításokat nem teszek, hanem egyszerűen utalok a német és osztrák balesetbiztosítás fentebb nagyjában ismertetett költségeire és azokra az összehasonlító adatokra, melyekből kitűnik, hogy a törvényjavaslatban a lehető legolcsóbb biztosítási módot, szervezetet és fedezetet választottam, mely olcsóbb lesz, mint az az önkéntesen és magánbiztosító társaságoknál kötött szavatossági biztosítás, a melynek már a curiai joggyakorlatra való tekintettel is félemelt díjtóteleket kell fizetnie. A hazai balesetbiztosítás költségeire nézve tájékozásul a közölt németországi adatokat kell elfogadni; azoknak is azt a részét, mely a kártalanításokból fejenként és 1000 márka béregységre eső költségeket mutatja. De még ezekből is némi levonások eszközlendők, a mennyiben a német törvény teljes munkaképtelenség esetére a munkabér 66 2 /s°/o-át, a részlegesnél pedig ennek megfelelő hányadát nyújtja, míg a törvényjavaslat az osztrák kártalanítási alapot fogadta el, teljes munkaképtelenségnél a munkabér 60°/o-át. Megokolva tehát a tervezetnek fedezeti elvi rendelkezéseit és kimutatva nagyjában a balesetbiztosítással járt költségeket is, visszatérek a törvényjavaslat 37. §-ának további rendelkezéseire. E szakasz első bekezdése értelmében a pénztár igazgatósága, mint a balesetbiztosításnak központi szerve, a pénztár kiadásait évenkint összegezi és az egyes munkaadók között üzemük veszélyességi díjtétele és az általuk azon évben kifizetett javadalmazás, illetve munkabérek összege arányában felosztja és v ugyanazokra egyidüleg kirója. Ez a legegyszerűbb eljárás. A szakasz többi része a pénztár igazgatósága által eszközlendő felosztás és kirovás, valamint a kirótt járulókok behajtása tekintetében törvényileg megállapítandó fontosabb módozatokat tartalmazza. így kimondja, hogy a pénztár igazgatósága a számítást a kirovás alkalmával a munkaadóval mindenkor közölni tartozik. Ez az intézkedés a munkaadóknak anyagi érdekeit van hivatva védeni a pénztár igazgatóságával szemben. A balesetbiztosító pénztár kiadásaiért ugyanis a munkaadók szavatolnak. Nekik tehát tudniok kell a kiadások nagyságát, de a szövetkezeti kötelék utján rendelkezésre álló fedezet erejét, valamint a költségek aránylagos megosztásának módját is. Az utóbbit a munkaadó ismeri már a pénztár igazgatóságának azon intézkedéseiből, melyekkel üzeme a veszélyességi táblázat valamely osztályába besoroztatott. Az előbbit pedig az itt tárgyalt igazgatósági intézkedés ismerteti meg vele. Azzal, hogy a számítás a kirovás alkalmával a munkaadóval közöltetik, egyúttal annak is meg van adva a módja, hogy az saját anjT-agi érdekének védelmében a pénztár igazgatóságát ellenőrizhesse. A munkaadó már tudja üzemének veszélyességi arányszámát, mely a felosztásnál mint díjtétel szerepel. A felosztandó költségek és a fizetett kártalanítások és egyéb költségek összege közöltetik vele. Az általa fizetett munkabérek, javadalmazás összege szintén ismeretes előtte. Semmi sem áll tehát útjában annak, hogy egy fölöttébb egyszerű számítás segítségével ellenőrizze a pénztár igazgatóságának felosztó számítását, illetve, hogy saját magának kiszámítsa a reá eső járulók összegét. Ez által az esetleges számadási tévedésekből kelet= kező zavarok veszóLye előre ki van zárva (
