Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

194 186. szám, összesen 246 K. 40 fillérrel több teher esik a munkaadóra, a mi 60 év alatt 22'2°/ 0 különbözetet, évenkénti megosztásában pedig 1000 korona munka­bérre 4 korona 10 fillér többlet-megterhelést jelent. Ugyanezen számítás szerint a felosztó-kirovó-rendszer szerinti járulékok még az 1959. éven túl is emelkednek, mindaddig, mig 1000 K. bóregységnél 10 K. 20 fillér külön­bözet fog elóállani. Egy másik szakértő a két rendszert a tőkék szempontjából hasonlitván össze, arra az eredményre jut, hogy 1889/90-től 1897-ig az osztrák szükséglet a baleset-biztosításban a tőkefedezeti eljárás szerint 88,611.876 korona volt, holott ugyanehhez ugyanezen idő alatt a felosztó-kirovó rendszer szerint csak 59,342.260 K. lett volna szükséges, vagyis a tőkefedezeti rendszer mellett ezen nyolcz év alatt kereken 30 millió koronával több tőke vonatott el az ipartól, mintsem szükséges lett volna. Mielőtt ezek után állást foglalnánk a fedezeti rendszer tekintetében, ille­tőleg megokolnám a törvényjavaslat által elfoglalt álláspontot, vessünk egy futó pillantást a két rendszer tényleges költségeire, vagyis mennyivel terheli meg az egyik és mennyivel a másik a járulókfizetőt. Az alábbi számadatok kimutatják e költségeket néhány évre vissza­menőleg fejenként és 1000 K., illetve márka bóregysógekre átszámítva. Az évek nem vágnak egybe mindenütt, de azért ez valami lényegesen nem befo­lyásolhatja az összhasonlitást. Ausztriában a tőkefedezeti rendszer szerint állandónak, illetőleg válto­zatlannak kellene lennie a díjtételnek. De a díjszámítás többször módosulván, lényeges változások mutatkoznak a járulókokban is. Ezek egy biztosított teljes munkásra (300 munkanapra átszámítva az összes munkások számát): . 1000 K. bérre f. 1897-ben 10 K. 87 1898-ban 11 » 91 1899-ben 12 » 95 1900-ban 13 » 73 1901-ben 14 » 37 1902-ben 14 » 42 1903-ban 14 » 88 Ezzel szemben esett Németországban: Egy biztositotb személyre 9 8 8 8 9 9 12 13 14 1895-ben 1896-ban 1897-ben 1898-ban 1899-ben 19(J0-ban 1901-ben 1902-ben 1903-ban » 87 » . . . ) . » 68 » . '•'.. . . » 94 » . . » 32 » ••' : > ."•••' » 88 » , . » 89 » . . . • . » 88 » , , » 46 » . . , . • 15 K. 54 f. 16 » 78 v 16 » 82 » 18 » 70 •> 19 ,­09 » 19 » 02 » 19 » 35 » 1000 M. munkabérre 13 M. 75 f. 12 » 97 » 12 > 33 » 12 » 16 » 12 » 39 * 12 ' •> 68 » 16 » 03 » 17 » 25 » 17 » 78 » ' • Ezeket a számokat azonban csak úgy szabad összehasonlítanunk, hogy míg az osztrák biztosítók kezdettől fogva fizettek ily magas járulekokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom