Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. 195 addig a németeknél ezek az összegek — mint alább látni fogjuk — csak fokozatosan állottak elő és igy is, a német biztositás tizennyolczadik évében sem érte el még sem a biztosított személyekhez, sem a munkabérekhez viszonyítva az osztrák átlagot, a mennyiben 14 K. 88 fillérrel, illetve 19 K. 35 fillérrel szemben áll ott 14 M. 46 fillér, illetőleg 17 M. 78 fillér. Az átlag-számítások azonban nem nyújtanak sohasem teljesen hű képet, igy ez esetben sem. Azért hát keresni kell lehetőleg részletekbe menő összehasonlítást, mely iparáganként mutassa meg ugyanazon év . terheit mindkét rendszer szerint. Rendelkezésre állanak egy évre vonatkozólag ilyen adatok is. Ezekbői kimutatható iparáganként, minő járulékok estek 1000 K béregység után 1898-ban Ausztriában is, Németországban is. Az alábbi táblázat tisztán mutatja ezt. Csak némi magyarázat kell hozzá, nevezetesen mit jelent a táblázatokban a legkisebb és legnagyobb megjelölés. Emiitettem a törvényjavaslatnak a veszélyességi táblázatról szóló részében, hosy az egy és ugyananzon veszélyességi osztály alá tartozó azonos iparágak különböző üzemei, a szerint, a mint balesetelháritás szempontjából jobban vagy rosszabban vannak berendezve, kisebb vagy magasabb díjtétel alá soroztainak. Látható is az 1900. óta érvényben álló osztrák díjszabásnál, hogy ugyanazon veszélyességi osztályokban mennyi díjtétel van. Ausztriát illetőleg tehát a > legkisebb « jelzésű rovat az illető veszélyességi osztály legalsóbb díjtótelét jelenti, ezt fizeti tehát a legjobb berendezésű üzem, a legnagyobb* jelzésű ellenben annak legmagasabb díjtételét, vagyis azt fizeti ugyanazon iparág legrosszabbul berendezett üzeme, hacsak más okból más osztályba nem soroztatott. Németországra vonatkozó ugyanezen rovatok egészen mást jelentenek. Ott ugyanis egy és ugyanazon iparcsoportra nézve több balesetbiztosító szakszövetkezet áll fenn, a szerint, hogy az illető iparcsoport mily erős a birodalomban. A különböző szakszövetkezeteknek természetesen különbözők a pénzügyi viszonyai és igy biztosítási járulékai is. Itt tehát a két rovat ugyanazon iparcsoportbeli külön szövetkezeteket jelent, vagyis az erős szövetkezeteknél kisebbek a járulókok, a gyengéknél nagyobbak. A legerősebb és leggyengébb szövetkezetek határait, illetőleg díjtételeit jelzik tehát azok a számok. Mellőzve itt most még a táblázatnak Ausztriára vonatkozó második, az 1900. évre szóló főrovatát, melyre alább visszatérek, mely ide csak azért iktattatott be, hogy ne kelljen az egész táblázatot később megismételni, szóljanak már most maguk a száraz számok. . . 25*