Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
186. szám. 185 akkorára, a mikor az egyes üzemek besorozására kerül a sor. Az általános osztályozás ellen való félebbezésnek utat nyitó ez a rendelkezés ugyanis épen egyrészt azt czólozza, hogy elejét vegye az üzemek besorozása ellen való egyénenkinti tömeges felebbezéseknek, a melyek különösen eleintén előreláthatólag nagy számmal fogják elárasztani az állami munkásbiztositási hivatalt. Ebből folyólag remélhető, hogy a tömegérdekek védelmében megengedett felebbezé"s az egyéni érdekek védelme czéljából való felebbezéseknek számát tetemesen csökkenteni fogja. Másrészt azonban ennek a felebbezési jognak sokkal messzebb menő garancziális jelentősége is van. A közgyűlés alakulása ugyanis előre meg nem állapitható. Előfordulhat, hogy egyes iparágnak a veszélyességi táblázat magasabb osztályába való besorozása válik szükségessé. Az igazgatóság meg is teszi erre vonatkozó javaslatát a revízió alkalmával a közgyűlésnek, de az illető iparág képviselői nemcsak állást foglalnak ez ellen, hanem nagy számban jelenve meg a közgyűlésen, le is szavazzák azt. Ez esetben egy iparág javára a többi terheltetnék meg erősebben, vagyis a teherviselés nem volna arányos. Az ily esetlegességek ellen okvetlenül kell orvoslást keresni és ez nem lehet más, mint a pártatlan állami munkásbiztositási hivatal döntése. Egy további garanczia ebben az irányban, hogy nemcsak az felebbezbet, a ki a közgyűlésen jelen volt, hanem minden munkaadó. A felebbezés határideje 15 napban van megállapítva, mely idő teljesen elegendő, sőt hoszszabb idő engedélyezése nem is lehet kívánatos, tekintettel arra, miszerint a pénztár fontos érdeke, hogy határozatai lehetőleg mielőbb kerüljenek végrehajtás alá. Az eddigiekből is kitűnik már, hogy a veszélyességi táblázat megállapítása a balesetbiztosítás keresztülvitele szempontjából alapvető fontosságú, a mennyiben a munkaadók áltál viselendő terhek aránylagos felosztása csak ennek segítségével eszközölhető. E nagy fontosságánál fogva gondoskodni kellett a törvényjavaslatban arról, hogy a táblázat idejekorán a pénztár rendelkezésére álljon. Ez a pénztár íuűködésónek megkezdésekor biztosítva van- az által, hogy az első veszélyességi táblázatot az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg. A táblázatnak minden öt esztendőben megejtendő felülvizsgálata határidejéül a törvényjavaslat minden ötödik esztendőnek harmadik hónapját rendeli. E határidő lehetővé teszi, hogy a felülvizsgált táblázat gondos és beható tanulmány tárgyává tétessék az állami munkásbiztositási hivatal részéről is ós hogy az még idejekorán közölhesse elhatározását a pénztárral, illetőleg a pénztárnak elegendő idő álljon rendelkezésére a hivatal által esetleg módosított táblázat ós osztályozás következtében szükséges munkálatokra, nevezetesen, hogy az egyes üzemek idejekorán besoroztassanak a veszélyességi táblázat megfelelő osztályaiba. A mennyiben e határidőig a táblázat felülvizsgálását a pénztár nem készítené el, a törvényjavaslat értelmében a táblázatot az állami munkásbiztositási hivatal készíti el, illetve gondoskodik annak felülvizsgálásáról. Ez a rendelkezés biztosítja az autonómiának teljes megóvása mellett a táblázat elkészítését, egyúttal pedig előre megállapít intézkedést arra az esetre is, ha bármi oknál fogva a táblázat összeállítását, illetve felülvizsgálását a pénztár az előirt határidő alatt nem teljesítené. Ez által is biztosítja azt, hogy a pénztár működése fennakadást ne szenvedjen. A törvényjavaslat 34. §-a tehát az egyes iparágaknak veszélyességi 35. §. táblázatba való sorozását tárgyalja, illetőleg a teherviselés arányát állapítja meg. Ezzel szemben a 35. §. az egyes üzemeknek a már megállapitott Képvh. iromány. 1906—1911. IX. kötet •>4
