Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

182 186. szám. fogva még hatványozattabban bizonyul szűknek, a 100 veszélyarányszám­egység (Gefahrenprozent) felvételével segit, a melyekről azonban csak a díj­szabásban (Beitragstarif) szól, de a melyeket a veszélyességi táblázatnál nem emlit. Világos tehát, hogy itt az egyes üzemek besorozásánál a besoro­zást végzők egyéni belátására nagj^on sok van bizva. Még több bízatott pedig a teleszkóprendszer elfogadása által ; Ebből a különbségből folyik a német és osztrák veszélyességi táblázatok­nak az a további különbsége, hogy az előbbinél az úgynevezett veszélyességi osztályoknak csak névleges jelentőségük van. A veszélyességi osztály, melyet itt rendesen A), B), C) stb. betűkkel jelölnek, összeesik a veszélyességi arány­számmal (Gefáhrenziffer). A hány veszélyességi osztály van, ugyanannyi arány­szám szerepel. A hol törtszám szerepel mint arányszám, ott ez a szám tulajdonképen uj osztályt is alkot. Az utóbbi rendszernél azonban az osztályok­nak, melyeket itt római számokkal jelölnek, fontos szerepük van, mert ez mutatja meg, hogy a díjszabás (Beitragstarif) mely osztályában keressük valamely üzem veszélyességi arányszámát, melyet az illető osztályban foglalt arányszámok között & konkrét viszonyokat figyelembe vevő egyéni becslés állapit meg. Végül különbség a két veszélyességi táblázati rendszer között az is, hogy a németnél a veszélyességi táblázat egyúttal a járulékfizetésnek is mutató táblája. Ezért neve itt »Gefahren-Tarif«. Az osztrák veszélyességi táblázat ellenben csak a veszélyességi osztályozás, mint maga a hivatalos elnevezés is mondja: »Eintheilung in Gefahrenklassen«. A veszélyességi táblázatok bármelyik rendszerét fogadja is el az országos munkásbetegsegélyző és baleset-biztositó pénztár, ez teljesen saját elhatározásá­tól fog függni. A törvénjgavaslat szabad kezet biztosit annak ebben. A törvény­javaslat e rendelkezésében is az a törekvés jut kifejezésre, hogy á tiszta szövet­kezeti alapon szervezendő balesetbiztosító pénztár autonómiája minden belügyé­ben megőriztessék és hogy igy mint szövetkezeti alakulat, pénzügyeinek miként való berendezéseért is első sorban magát a szövetkezetet terhelje a felelősség, a szövetkezet eleven élete csak ilyen közvetetlen vagyoni érdekeltség mellett lóvén fentartható. A balesetek gyakoriságán felépülő veszélyességi táblázat megállapítása a pénztár legfontosabb belügye, még pedig az egyes tagokat vagyonilag közvetetlenül érdeklő fontos feladata lévén, méltányos, hogy annak megalko­tásában az összes tagok részt vehessenek. Ezért a javaslat a veszélyességi táblázat megalkotását nem tartja fenn az igazgatóságnak, hanem arra kifeje­zetten a pénztár közgyűlését, mint a pénztárnak azon szervét mondja ki illetékesnek, mely az összes tagokat közvetetlenül foglalja magában. Csupán az első veszélyességi táblázat az, melynek megalkotását a törvényjavaslat az állami munkásbiztositási hivatalra bizza, miután az első táblázat meg­alkotása oly beható ós alapos tanulmányozást igényel, melyre az önkormány­zati szervek már ebbeli jellegüknél fogva is, alkalmasaknak álig tekinthetők. Az állami munkásbiztositási hivatal által megállapított első veszélyességi táblázatot azonban a pénztár közgyűlése saját hatáskörében módosíthatja, mihelyt annak szüksége felmerül. : A veszélyességi táblázatoknak statisztikai, még pedig alapos baleset­statisztikai • anyag feldolgozása alapján kell kószülniök.. Egy ilyen, mégpedig lehetőleg hosszú időre szóló ós a balesetbiztositás körébe bevont minden iparágra részletesen kiterjedő baleset-statisztikára van szükségűnk, ha az egyes üzemcsoportok egymáshoz való veszélyességi arányát a balesetbiztositás

Next

/
Oldalképek
Tartalom