Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

£86. szám. ""183 szempontjából pontosan számszerűen akarjuk megállapítani. Magától érte­tődik, hogy egy iby pontos ós épen a veszélyességi osztályozás czéljaira ered­ménynyel haszná'ható baleset-statisztikának nemcsak a balesetek gyakori­ságára, hanem azok mérvére, különösen a velők járó munkaképtelenségek időtartama és egyáltalán a munkaképesség elvesztésének foka szerint meg­különböztetendő arányaira is ki kell terjednie. Németország, mielőtt 1881-ben a balesetbiztosítás tényleges behozatala iránt megindította volna a tárgya­lásokat, részletes baleset-statisztikát készitett, mely kereken 2,000.000 mun­kásra terjedt ki. Az összes munkaadókat megkeresték a baleset-statisztika szempontjából szükséges adatok szolgáltatására; 1882-ben pedig külön tör­vónynyel a balesetbiztosítás czéljaira való tekintettel külön foglalkozási népszámlálást rendelt el a birodalom. így készült Németország erre a nagy socziál-politikai alkotásra, melylyel ' berendezése óta vezető szerepe van ezen a téren az egész művelt világon. Ausztriának is volt már néhány évi statisztikai an} T aga, mikor baleset­biztosítását megalkotta. :: Nekünk mindössze öt évi baleset-statisztikánk van, ez is, a mi kötelező baleset-biztosítás hiányában egyébként természetes, hézagos. Természetes tehát, hogy a veszélyességi táblázat elkészítéséhez ez a statisztika nem nyújt elfogadható alapot, hanem kezdetben utalva lesz a hazai pénztár alapul venni a már a balesetbiztosítás idejében készült, tehát ' megbízható és épen a balesetbiztosítás különleges szükségleteinek figyelembe­vételével megalkotott német és osztrák táblázatokat, akár azok egyikét, ' akár azok kombináczióját véve át, értékesítve természetesen a hazai baleset­statisztika anyagát is, — szóval a megindulhatás czéljaira a hazai viszonyok­hoz alkalmazott külföldi mintát kellend majd alapul vennünk. A mint azonban Németországban ós Ausztriában tulajdonkópen csak a balesetbiztositás segítségével lehetett magát a baleset-statisztikát lehető pon­tossá tenni és a mint tulajdonképen a balesetbiztositás statisztikai ered­ményei azok, a melyeknek alapján a további balesetbiztosítást, tehát a veszé­lyességi osztályozást is mintegy tapasztalaton okulva, mindig tökéletesebbé lehet és kell tenni: úgy természetszerűleg nálunk is csak ugy lesz majdan tökéletessé tehető a veszélyességi táblázat és osztályozás, ha az tisztán és egyedül hosszabb időre vonatkozó pontos hazai baleset-statisztikára fog támasz­kodhatni. Épen ezért gondoskodni kell arról, hogy a működés megkezdésa­kor és megkezdhetésére megalkotott táblázat megfelelően módosítható és kiegészíthető Jegyen. • A törvényjavaslat gondoskodik is arról, a mikor egyfelől módot nyújt a veszélyességi táblázatnak a biztosítási eredmóiryek adta tapasztalatok alapján való módosítására, másfelől a mikor a veszélyességi táblázatnak bizonyos idő­közökben való átvizsgálásáról ós a balesetbiztositás eredményeivel való egybe­vetéséről kötelezőleg intézkedik. Az előbb jelzett irányban a törvényjavaslat úgy 'rendelkezik, hogy az első veszélyességi táblázatot módosithatóvá teszi, mihelyt a különböző üzemekben előfordult balesetek száma a módosítást indo­kolja. Ez irányban időponthoz kötött kötelező rendelkezés nem vehető fel a törvénybe, mert lehet, hogy már az első vagy második év is kellő anyagot szolgáltat erre, különösen egybevetve az eddigi adatokkal, lehet, hogy ennél hosszabb idő szükséges hozzá. Az első módosítás időpontját tehát a pénztár szabad elhatározásának kell fent ártani. Más elbírálás alá esnek az utóbb említett rendelkezések, melyek szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom