Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

172 186. szám. leges, sőt nem is rendelhető el, mert az alkalmazottak igen csekély száma mellett ez csak felesleges megterhelés lenne. Bár a törvényjavaslat nem határozza meg azt, hogy a bór- és munkásjegyzékek vezetése mely munkaadókra nézve kötelező, azonban a törvényjavaslat 38. §-ának amaz intézkedéséből kifolyólag, mely szerint azok a munkaadók, kik ötnél több munkást üzletükben rendszerint nem alkalmaznak, a balesetbiztosítás költségeit nem a felosztó és kirovó eljárás szerint, hanem előzetes díjfizetéssel tartoznak fizetni, természetszerűleg következik, hogy a bór- és munkásjegyzókek vezetése csak azokra a munkaadókra nézve lesz kötelező, a kik állandóan vagy legalább is rendszerint ötnél több munkást alkalmaznak. Miután az ellenőrzés gyakorolhatása érdekében a munkás- és bérjegyzékekre hosszabb időn át szükség lehet, a törvényjavaslat kötelezi a munkaadókat, hogy a munkás- ós bérjegyzékeket három évig megőrizzék. Végül a törvényjavaslat 20. §-ának utolsó bekezdése az országos munkásbetegsególyző ós balesetbiztosító pénztár, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztárak kellő igazolással ellátott közegeinek az ezen szakasz alapján való eljárásnál közhatósági jelleget ad, hogy e közegek helyszíni eljárásuk közben a büntető törvények szerinti ama fokozottabb védelemben rószesittessenek, mely hasonló eljárásnál a közhatósági közegeket megilleti. 21. §. Annak ellenőrzése czóljából, hogy a munkaadók a törvény szerinti bejelentési kötelezettségnek az üzletek és üzemek keletkezése alkalmával eleget tesznek-e, vagy sem, a törvényjavaslat szerint köteleztetnek az elsőfokú iparhatóságok, valamint az építési hatóságok, hogy a kiadott iparigazolványokról és engedélyekről, illetve az építkezési engedélyekről egyidejűleg a szükséges adatok közlése mellett a kerületi munkásbiztositó pénztárt, mint az országos munkás-betegsegély ző ós balesetbiztosító pénztár helyi közvetítő szervét értesítsék. 22. §. A 22. §. a törvény szerinti bejelentés, úgyszintén egyéb kötelezettségek szempontjából megállapítja, hogy munkaadónak, illetve üzemtulajdonosnak az tekintendő, kinek számlájára az üzem fentartatik. Építkezéseknél munkaadó, illetve üzemtulajdonos a vállalkozó, ha pedig az építkezés házi kezelésben végeztetik, maga az építtető. 23. §. A kerületi munkásbiztositó pénztárakat, mint az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár helyi közvetítő szerveit, a biztosítás keresztülvitele szempontjából kétféle kötelezettség terheli. Az egyik a biztosított alkalmazottaknak és üzemeknek saját hatáskörükben való nyilvántartása, egyfelől abból a czélból, hogy a biztosítottakat a szükséges betegségi segélyekkel elláthassák, továbbá a biztosítottakat a betegségi segélyek élvezete körül ós a munkaadókat a törvény szerint kötelezettségek teljesítése tekintetében ellenőrizhessék. A másik kötelezettsége a kerületi munkásbiztositó pénztáraknak az, hogy mindazon bejelentéseket ós adatokat, melyek az országos munkásbetegsegélyző ós balesetbiztosító pénztár biztosítási műveletének végre* hajtásához szükségesek, az országos pénztárhoz közvetítsék, illetve a hozzájuk beérkezett bejelentéseket és általuk beszerzett adatokat az országos pénztárhoz juttassák. E czólokból a kerületi munkásbiztositó pénztárak a tudomásukra jutott adatokról, akár a biztosított személyekre, illetve munkaadókra, akár azon üzemekre vonatkozzanak, a melyekben a biztosított személyek alkalmazva vannak, úgyszintén az ezen adatokban beállott változásokról, saját nyilvántartásokat kötelesek vezetni. Azt az időt, mely alatt a kerületi munkásbiztositó pénztárak a tudomásukra jutott bejelentéseket és adatokat az orszá-