Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

158 186. szám. az ipari ós a gyári alkalmazottak mellett a kereskedelmi alkalmazottaknak az előbbiektől részben eltérő és különleges jogviszonyoknak alávetett köre is megemlittetik, ozélszerünek mutatkozik; másfelől pedig azért, mert az alkalmazottak biztositásba bevont köreinek felemlítése a törvényjavaslat tárgyi tartalmának jobban megfelel és a biztositási kötelezettség alá vont egyének tekintetében közelebbi tájékoztatást is nyújt. I. EÉSZ. Anyagi rendelkezések. I. FEJEZET. Biztosítási kötelezettség. 1_3, §§.. A törvényjavaslat 1. §-a a betegség esetére való biztosítás körét állapítja meg. E szakasznak a rendelkezései részben azonosak az 1891 : XIV. t.-cz. vonatkozó 2. §-ának rendelkezéseivel. Nevezetesen az ezen §. 1., 3., 5 , 12., 13. és 15. pontjaiban megállapított foglalkozásoknál alkalmazottakra a biztositási kötelezettséget általában már az 1891 : XIV. t.-cz. idézett 2. §-a terjesztette ki. E foglalkozásokra nézve a törvényjavaslat 1. g-a a törvény 2. §-ával szemben csak annyi változtatást tervez, hogy a 3. pontban a bányák : ós kohók mellett a sóműveket, a melyek nem vonhatók a bányák szorosabb értelemben vett fogalma alá, külön felemlíti. Ugyancsak külön felemlíti a kőós földanyagok törésével ós feldolgozásával foglalkozó üzemeket, telepeket ós munkákat, a melyeknek az idézett pontban fölsorolt egyéb vállalatok és munkák alá vonása tekintetében e nélkül kétségek merülhetnének fel. Mig a törvény 2. §-ának c) pontja csupán nagyobb építkezésekről szól és ez építkezések közelebbi megjelölésére nézve az 57. §-ban tartalmazott intézkedést, addig a törvényjavaslat 1. §-ának 5. pontja a biztositási kötelezettség meghatározásánál részletesen felsorolja azokat az építkezéseket, a melyeket a törvónyjavaslat a nagyobb építkezések forgalom-meghatározása alatt érteni kivan és a felsorolásban a törvény 57. §-ában nem emiitett, azonban, a vállalatok lényegénél és természeténél fogva szintén idetartozó építkezéseket is felemiit. így nevezetesen a törvény 57. §-a csak a közúti, vasúti, vízi, vagy erődítési építkezésekről szól. A taxáczió teljessége érdekében tehát, miután ez építkezések az előbbiekkel teljesen azonos elbánás alá esnek, a hid-, alagút-, gát-, csatorna-, kikötő-, vízvezeték-, gáz-és villamvilágító-vezeték építkezések felsorolása szintén szükséges, r A törvényjavaslat 1. §-ának 12. pontja a törvény 2. §-ának d) pontját kiegészíti azzal, hogy a vasúti üzemek a hajtó eiőre való tekintet nélkül esnek biztositási kötelezettség alá, továbbá, hogy biztosításra kötelezettek a vasúti üzemek építkezéseinél és fentartási munkáinál alkalmazottak is, úgyszintén a posta, távírda és távbeszélő intézetek építkezési és fentartási munkáinál alkalmazottak, mely kiegészítés a biztosításra kötelezettek körének ( pontosabb meghatározása érdekében gyakorlati tapasztalatok szerint is kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott. A postaintézetek alatt természetesen az állammal szerződéses viszonyban álló postamesterek vállalata is értendő. ÍÍ ... A törvényjavaslat 1. §-ának 13. pontja a hajózási vállalatok mellett megemlíti a hajóétkezőket is, mint olyan vállalatokat, melyeknek alkalma-