Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
186. szám. 157 szintén csak közvetítő szerveiként fognak működni. Ebben az alakban a vállalati pénztái'ak intézményének fentartása czélszerűnek bizoiryult, mert egyfelől ezeket a pénztárakat a vállalkozók kizárólag saját költségükön kezelik ós mert másfelől ez az intézmény nyújtja az alapot és kereteket. arra, melyeken a vállalkozóknak jótékonysága és önkéntes adományai a munkások egészségügyi ellátása tekintetében a legczélszerűbben vehetők igénybe ós hasznosíthatók. A negyedik alapvető intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy ugy a betegség és baleset esetére való biztositás czéljából szervezett országos pénztárnál, mint az országos pénztár helyi közvetitői teendőinek ellátása ós végzése czéljából fentartott kerületi ós vállalati pénztáraknál a két érdekelt társadalmi osztálynak, a munkaadóknak és munkásoknak teljes paritásos képviseletét hozza be. Ennél a paritásos képviseletnél az a nagy elv érvényesül, a mely minden más hasonló gazdasági ós társadalmi intézmények is alapját képezi, hogy az egyenlő érdekeltségnek a közös intézmények igazgatásában egyenlő képviselet kell, hogy megfeleljen. A munkaadók a biztositási intézményben a terhek túlnyomó viselése révén vannak érdekelve; az alkalmazottaknak hasonló érdekeltségét pedig az a körülmény idézi elő, hogy a biztositási intézmény keresetkóptelenség esetében róluk ós hozzátartozóikról gondoskodik. Az egyenlő és közös érdekeltség mellett az intézmény igazgatásában való részvétel másképen, mint egyenlő arányban, a két érdekeltségi fél között jogosan és méltányosan nem osztható meg. Végül a törvényjavaslat azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntésére, melyek a biztositásból keletkezhetnek, külön választott birósági intézményeket szervez, egyfelől azért, mert ezek a vitás kérdések a biztositásnak speciális jogterületéből keletkeznek, s igy azoknak hasonlóan speciális választott birói szervezetekre való ruházása biztosítási érdekből is szükséges, másfelől pedig azért, mert ezeknél a vitás kérdéseknél a gyors elintézésre nagy súlyt kell fektetni ós igy azoknak eldöntését a rendes birói eljárás formaságai közé utalni nem volna helyes. Mielőtt ezek után a törvényjavaslat részletes indokolására térnék át, megjegyzem, hogy ez indokolásban a biztosításra vonatkozó külföldi törvényhozási anyag részletes ismertetését, úgyszintén a hazai betegsególyző pénztárakra vonatkozó statisztikai adatok felsorolását mellőztem, miután ezek az adatok — mint emiitettem — »A munkásbetegsególyezósi törvény módosítása* ós »Anyaggyüjtemény a munkásoknak baleset esetére való biztosítására vonatkozó törvényjavaslathoz« czímű, a vezetésem alatt álló ministerium által a múlt óv folyamán, illetve az 1903. évben kiadott ós nyilvánosságra hozott munkákban vannak részletesen feldolgozva. Részletes indokolás. A törvényjavaslat czíme az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség ós baleset esetére való biztosításáról szól. A czímben a biztosításba bevont alkalmazottak három nagy körónek, nevezetesen az ipari; gyári ós kereskedelmi alkalmazottaknak külön megemlítése egyfelől azért szükséges, mert az 1891 : XIV. t.-cz. is már »Az ipari és gyári alkalmazott taknak biztositása« czímét viseli, a törvény a gyakorlatba is ezen a czímen ment át és igy ennek a czimnek meghagyása azzal a kiegészítéssel, hogy
