Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
186. szám. 155 bírhatnák. A betegsególyző pénztáraknak tehát kényszerűségből az orvosi gyógykezelés nyújtásánál is az anyagi helyzetük által kijelölt szűk korlátokihoz kell alkalmazkodniuk. Vannak kerületi pénztárak, a melyek a vidéki biztositásra kötelezett alkalmazottak biztosításáról egészen lemondottak és működésüket csak székhelyükre és ezenfelül területüknek legfeljebb egy-két nagyobb városára terjesztették ki. ;, Az anyagi erők elégtelenségének egy másik következménye az, hogy a betegsególyző pénztárak tisztviselői kara az elégtelen javadalmazás következtében nem áll feladata magaslatán, s a tisztviselők jelentékeny része ebbeli foglalkozását csak mellékfoglalkozásként töltvén be, nem is rendelkezik a feltétlenül szükséges szakismeretekkel. így a pénztárak kezelése igen nagy részben rendetlen ós megbízhatatlan; olyannyira, hogy a rendetlen kezelés különösen a járulókok elkönyvelése és a hátralékok nyilvántartása tekintetében a munkaadó számos zaklatását vonja maga után. Részben ez a körülmény, részben pedig a segélyezési igények hiányos kielégítése az évek hosszú során át felhangzott panaszok s.a hatósági jelentések szerint munkaadó- ós munkáskörökben a pénztárak iránt elégedetlenséget, sőt ellenszenvet idéztek elő. Ez okokból a betegsególyző törvény módosításának a szükségessége már régen felismerhető volt. A kereskedelemügyi kormány már 1890-ben foglalkozott a törvény módosításának a kérdésével és 1901. évben készíttetett is egy törvénytervezetet, melyet az érdekeltség legszélesebb köreiből összehívott értekezlet több napon át tárgyalt. A törvénytervezet, valamint az arra nézve megnyilvánult vélemények, úgyszintén az érdekeltség köréből a törvény módosítására nézve felhangzott kívánságok és javaslatok a múlt óv őszén »A munkásbetegsegélyzési törvény módositása« czím alatt egy kötetben ki is adattak, s ugyanakkor e mű második köteteként a betegség esetére való biztositásra vonatkozó külföldi törvényhozási anyag-gyűjtemény is a nyilvánosság elé bocsáttatott. Tárczám átvételekor a betegsególyző pénztárak ismertetett helyzetére . és a betegsegélyezési ügy terén másfél évtized alatt tapasztalt hiányokra és bajokra való tekintettel a törvény módosítását gazdasági programmom egyik legsürgősebb feladatának tekintettem, s igy készíttettem el a mellékelt törvényjavaslatot, melynek rendelkezéseiben az ipar teherviselési képességével, a munkásság jog03 igényeivel és az ezekre nézve a különböző érdekeltségi körökből felmerült kívánságokkal a legteljesebb mérvben számolni kívántam. A másik gazdasági szükséglet, a melyet a törvényjavaslat kielégíteni kíván, vagyis a munkásoknak baleset esetére való biztosítása, hazai iparunknak szintén egy régebben érzett szükséglete, a melynek különös aktualitást főképen az a körülmény adott, hogy a munkaadóknak a birói gyakorlat által szóles körben érvényesített baleseti szavatossága az ipar fejlődése szempontjából hátrányosabb hatásokkal jelentkezett. Az ipar érdekei természetesen csak részben magyarázzák meg a balesetbiztosítás törvényhozási rendezésének szükségességét. Épen annyira szükséges ez a munkások szempontjából is, kiknek érdekeit fejlődő iparunkban a munkaadó szavatossága kellőképen még nem biztosítja. A munkás kártalanítási igénye ugyanis csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha maga az ipar e kártalanítási igényeknek kielégítésére elegendő anyagi eszközökkel rendelkezik. Hazai iparunkban pedig ezek az anyagi eszközök kellő mérvben nincsenek. meg, úgy, hogy a szavatossági kötelesség érvényesítése az ipar fejlődésének ós boldogulásának fenyegető veszélyeként jelentkezik ugyan,, azonban a munkásnak keresetképtelensóg esetében megfelelő ellátást biztosítani mégsem képes. 20*
