Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
146 186. szám. Ugyanily hatáskör illeti meg a 184. § második bekezdésében megnevezett munkálatoknál és üzemeknél az ott megnevezett hatóságokat, illetve hatósági közegeket. 187. §. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának és a kerületi munkasbiztositó, úgyszintén vállalati betegsegélyző pénztárak igazgatóságának tagjai, bizalmi férfiai és alkalmazottai, a választott bíróságok ülnökei és alkalmazottai, az állami munkásbiztositási hivatal tagjai és tisztviselői, úgyszintén az ezen törvény alapján folyamatba tett tárgyalásokhoz meghívott szakértők a tárgyalások folyamán vagy a helyszíni szemlék alkalmával tudomásukra jutott üzemi és üzleti titkok tekintetében a legszigorúbb titoktartásra kötelezvék. Ez iránt tőlük eskü veendő. Ha a titoktartási kötelezettség ellen vétő az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár vagy valamely választott bíróság alkalmazottja, vagy az állami munkásbiztositási hivatal tisztviselője, úgy a jelen törvény 190. §-ában megszabott büntetésen kivül a jelen törvény alapján szerzett minden jogának elvesztésével állásától azonnal elmozditandó. Ha választott személy, elveszti megbizatását és többé meg nem választható, ha orvos vagy szakériő, ily minőségben sem az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár, vagy kerületi, illetve vállalati pénztár, sem választott bíróság, sem az állami munkásbiztositási hivatal által ily minőségben többé igénybe nem vehető. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár, úgyszintén a kerületi és vállalati pénztárak, valamint azoknak közegei az állami pénzügyi igazgatás részéről semmi irányban sem vehetők igénybe. XVII. FEJEZET. Büntető határozatok. 188. §. A mennyiben a törvény szerint súlyosabb beszarnitású büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a) .az a munkaadó, ki biztosításra kötelezett alkalmazottjának munkába lépését, a munkaviszonyban beállott, változást vagy a bejelentett alkalmazottnak a munkából történt kilépését egyáltalán nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be; b) az a munkaadó, ki a tagsági igazolványok alakjára és kiállítására vonatkozó szabályokat nem tartja meg; c) az a munkaadó, ki a biztosításra kötelezett alkalmazottnak fizetését vagy bérét a ténylegesnél nagyobb vagy kisebb összegben jelenti be; d) az a pénztári tag, a ki betegség színlelése által vagy más törvényellenes módon a pénztárból bármiféle segélyezést igénybe vesz. 189. §. A mennyiben a törvény szerint súlyosabb beszámítású büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és 200 koronáig, ismétlődés esetében 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
