Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. 147 a) az a munkaadó, ki a pénztárnak az alkalmazott által betegségszinleléssel vagy más törvényellenes módon való megkárosítását előmozditja ; b) az a munkaadó, ki alkalmazottjával a jelen törvénybe ütköző szerződést köt, vagy egyébként az alkalmazott fizetéséből vagy béréből törvényellenesen levon, vagy többet von le, mint a mennyire, vagy pedig későbben von le, mint a mennyi ideig a levonásra jogosult; cj.aza munkaadó, ki a 43. §-ban meghatározott esetben a járulékok felét vagy a tagsági igazolvány i díjakat az alkalmazott fizetéséből vagy béréből levonta, de a pénztárba az esedékesség szerint nem szolgáltatta be; d) az a munkaadó, ki a balesetbiztositási kötelezettség alá eső üzem tulajdonosának személyében vagy az üzemben beállott változásokat egyáltalán nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be; e) az a munkaadó, a ki rendes bérjegyzéket nem vezet vagy azt az előirt időig meg nem őrzi, úgyszintén a ki az állami munkásbiztositási hivatal, kir. iparfelügyelő, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, a kerületi munkásbiztositó pénztár és a választott bíróságok által kiküldött közegeknek a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, a helyszíni vizsgálatot megakadályozza vagy a vonatkozó nyilvántartások és jegyzékek betekintését megtagadja ; f) az a munkaadó, a ki a jelen törvénynek a balesetek bejelentésére vonatkozó rendelkezéseinek nem tesz eleget, vagy a baleset által sérülthöz, mihelyt a baleset tudomására jutott, orvost nem hivatott; továbbá, a ki alkalmazottait, ha azok bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, választott bírósági ülnöki vagy állami munkásbiztositási hivatalbeli tagsígi kötelességük teljesítésében megakadályozza; végül, a ki a jelen törvény 186. §-ának az óvó-rendszabáiyok és tilalmi rendelkezések kifüggesztésére vonatkozó rendelkezéseinek nem tesz eleget. 190. §. A mennyiben a törvény szerint súlyosabb beszámitású büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munkaadó, a ki: a) a tagsági igazolványok kiállítása körül visszaéléseket követ el; b) a balesetbiztositási járulékok és tőkeösszegek kirovásához szükséges adatok beszolgáltatása során tudva valótlan adatokat hoz a pénztár tudomására; c) a ki a 187. §. első bekezdésében körülirt titoktartási kötelezettséget megszegi, vagy a tudomására jutott üzemi eljárást jogtalanul utánozza. A jelen szakasz szerinti kihágások eseteiben eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. A jelen szakasz szerint folyamatba tett eljárás a sértettnek a köteles titoktartást megszegővel szemben érvényesíthető kártérítési igényét nem érinti. 191. §. Ha a munkaadó üzletében vagy vállalatánál az iparlajstromba (1884. évi XVII. t.-cz. 178. §-a) bejegyzett üzletvezetőt alkalmaz, az ezen törvény szerint kihágásnak tekintendő cselekményekért vagy mulasztásokért az üzletvezető felelős. Ha azonban a mulasztás vagy törvényellenes cselekmény a munkaadó tudtával követtetett el, a jelen törvény hüntető rendelkezései a munkaadóval szembén is alkalmazandók. A munkaadót a kihágási cselekményből folyó vagyoni felelősség mindkét esetben terheli. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbírságok közigazgatási utón a közadók módjára hajtatnak be és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba 19*