Képviselőházi irományok, 1906. VII. kötet • 95-100. sz.
Irományszámok - 1906-97. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a magyar korona országainak 1898-1902-ig terjedő öt évi államháztartása eredményeiről
97. szám. 111 dezéshez tehát az összehasonlitás kedvéért az előző évi zárszámadási eredmények csoportosítása is alkalmazandó volt, mi végből ezek körében többrendbeli áthelyezés és átalakitás vált szükségessé. Többiben is lényegileg ugyanazon tekintetek és szabályok szerint járt el az állami számvevőszék, melyek az eddigi hasonló munkálatoknál követtettek. Az ekként nyert számtételek kellő méltatásához szükséges közelebbi adatok s ezen részletezések, melyek az egyes évek eredményei között mutatkozó nagyobb összegű eltérések indokait megvilágítják, magukban a kimutatásokban közvetlenül az illető tételeknél megannyi megjegyzésképen vétetvén fel, az állami számvevőszék a következőkben csupán azon fontosabb műveletek bejelentésére szorítkozik, melyeket az imént hivatkozott általános eljárási szabályok és szempontok mellett külön is az országgyűlés tudomására juttatni szükségesnek tart: 1. Az 1899. évi XXXVI. törvónyczikk 2. ^-a értelmében 1900. évi január hó 1-étől kezdve az összes állami számadások koronaórtókben vezettetvén, az 1898. és 1899. óvi zárszámadási eredmények az összehasonlitás kedvéért koronaértékre- számíttattak át. 2. Az egyes tárczákat terhelő kölcsönök kezelése a zárszámadásokban az 1899. évtől kezdve külön fejezet alatt fordul ugyan elő, de mert e kölcsönök az állami adósságok természetével birnak, kezelési eredményeik ós pedig a kamattörlesztés és a kezelési költségek az állami adósságok kamataival ós kezelési költségeivel, a tőketörlesztések pedig az állami adósságok tőketörlesztésével egyesítve mutattattak ki. Az 1898. évben a tárczakölcsönök tőke- 03 kamattörlesztése, valamint kezelési költsége még az érdekelt tárczák körében levén elszámolva, az ebbeli kiadásokat, hogy azokat a többi évek hasonnemű tételeivel azonos módon kimutatni és velük szembesíteni lehessen, az illető tárczák keretéből kihasítani ós afentiek szerint szintén az állami adósságok kezelési eredményeihez átvinni kellett. 3. Az állami jószágok egy részének s az állami javak eladásának kezelése az 1899. óv folyamán a pénzügyi tárcza köréből a földmivelésügyi tárcza körébe; utaltatott át olyformán, a mint azt a pénzügyminister 1899. évi július hó 4-én kelt 670. képviselőházi szám alatt iktatott s az országgyűlés mindkét háza által tudomásul vett jelentésében annak idején előadta és indokolta. Ezen átutalás folytán az 1900. évi költségvetés és zárszámadás berendezése annyiban változást szenvedett, hogy az említett ágak kezelése már nem a pénzügyi, hanem a földmivelésügyi tárczánál s jelesül a »Kincstári birtokok és fürdők' czimnél vétetett fél, miért is a jelen ö?szeáJlitásban a kérdéses kezelési eredményeket az előző 1898. és 1899. évekre vonatkozólag is a pénzügyi tárcza kezeléséből kihasítani és a »Kincstári birtokok ós fürdők < czím kezelési eredményeivel egyesíteni kellett. 4. A most emiitett átadással kapcsolatban viszont a földmivelésügyi ministerium kezelése alatt volt hidak, révek, kompok és vámszedési jogok a pénzügyi tárcza kezelésébe adattak át és az itt kezelt hasonnemű jogokkal, valamint a pénzügyi tárcza kezelésében megmaradt állami jószágok kezelésével az »Állami jószágok, út-, hid* és rcvvéimok« czím alatt egyesittettek. Ebből folyólag a jelen összeállításban az ebbeli kezelési eredmények az előző 1898, és 1899. évekre vonatkozólag is egyesítve voltak kimutatandók 5. Az állami vasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár kezelése az 1898. évben a kereskedelemügyi tárcza köréből a pénzügyi tárcza körébe utaltatván át (1. a pénzügyministernek 1898. évi május hó 20-án kelt s
